Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - A polgárőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
5119 olvashatjuk. A polgárőrség sikereinek alapja az a sajátossága, hogy az egyesületek tagjai abból a közösségből kerülnek ki , ahol önkéntes szolgálatukat teljesítik. A lakosság személyesen ismeri polgárőreit, ők pedig otthonosan mozognak a vigyázott területen. Az egyesületi tagság összetétele visszatükrözi a környezet népességének, társadalmi rétegződésének és korának összetéte lét is. Egy ilyen szervezet, ilyen a dombóvári is, képes lakossági kapcsolatokat építeni, autonóm partnere az önkormányzatoknak, és hasznos segítője a helyi rendőrségnek. Eredményességüket számokban mérni természetesen nem könnyű, különösen akkor, ha tudju k, nemcsak a bűnözők ellen, a talpon maradásért is küzdenek, nem csupán szolgálatot, anyagi áldozatot is vállalnak. Tudjuk, hogy az országban működő 1740, 75 ezer tagot tömörítő polgárőregyesületnek kétharmadát tudják csak az önkormányzatok támogatni, és az évi 140 milliós állami támogatás mellett a legfontosabb a tagok elhivatottsága és nemegyszer a pénze. A törvény megalkotását az is szükségessé teszi, hogy a polgárőrség immáron 15 éves működése után is még mindig adódnak bizonytalan helyzetek a napi fel adatellátás során, amikor a megfelelő szintű jogi ismeretek hiányában a polgárőr nem tudja behatárolni az intézkedési jogkört, a cselekvés lehetőségét. Szükség van a polgárőri tevékenység jogszabályi, törvényi szintű meghatározására, mert a polgárőrszolgál atot ellátó személyek naponta kerülnek olyan helyzetbe, amikor a helyes jogértelmezés és jogalkalmazás a szakember számára sem lenne egyértelmű. Ilyen jellegű szabályozás az állampolgárokat is segíti, eligazítja. Minden bizonnyal megnyugtató mind az államp olgárok, mind a polgárőrök számára a törvényjavaslat azon pontja, amely szerint a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezetek tagjainak a közbiztonság javítására irányuló, a rendőrséggel együttműködési megállapodás szerint végzett tevékenysége közfeladat. A polgárőr tehát közfeladatot ellátó személynek minősül, és ennek megfelelően fokozott büntetőjogi védelem illeti meg. A polgárőrök elképzelhetőnek tartják, hogy országosan szabályozott egységes vizsga által lehessen bárki polgárőr, azt is, hogy legyen egységes etikai és fegyelmi szabályzat. Azt meg üdvözlik, hogy a polgárőrség maradjon civil szerveződés, ne legyen hivatalos szerv, és a lőfegyverek, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklá sa továbbra sem engedhető meg feladatuk ellátása közben. A költségvetési támogatás rendszerességében pedig működésük kiszámíthatóságának garanciáit látják. A polgárőrségről szóló törvényjavaslatot az elmondottak alapján általános vitára és elfogadásra alka lmasnak tartom. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Lezsák Sándornak adom meg a szót. LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Itt, a tisztelt Házban soksok , olykor egymástól eltérő témakörben mondom el véleményemet, ami mögött többnyire szakmai közösségek összegző elemzése van. (16.00) Most a kigyűjtött statisztikai adatokat, elemzéseket, összevetéseket, véleményeket szembesíthettem a magam gyakorlati tapasz talatával, hiszen magam is polgárőr vagyok esztendők óta ott, Lakiteleken, és így számomra egy különösen várt törvénytervezet tárgyalása kezdődik meg, és nagyon bízom abban, hogy valamennyiünk munkáját fogja segíteni egyébként ez az alaposan előkészített t ervezet. Az országban hozzávetőleg 75 ezer polgárőr végez társadalmi munkát, mintegy 1900 helyi polgárőrszervezetben. Az első kérdés számomra az volt, hogy mennyit érhet az itt elvégzett munka. Különféle statisztikai felméréseket olvashattam erről; többek között azt például, hogy az egyik 50 fős szervezet 400 forintra vélelmezte a járőrözés eszmei munkabérét, így évi 6 millió forintnyi értékre becsülte a
