Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - A minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GULYÁS JÓZSEF, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
5110 Köszön öm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő előterjesztés teljes megalapozottsággal igyekszik a Magyar Köztársaságot felkészíteni arra, hogy a vonatkozó európai uniós normákkal, az Unióban szokványos biztonsági szabályzatokk al összhangban megfeleljünk az Unió elvárásainak. Természetes tehát, hogy ezzel a kötelezettséggel összhangban felül kell vizsgálnunk azt a joganyagot, amely Magyarországon ezen a területen ma hatályos. A Szabad Demokraták Szövetsége ezzel összhangban korá bban - a korábbi törvények tárgyalásakor is - az uniós jogszabályokkal, valamint az információszabadság elveivel összhangban képviselte álláspontját. Annak idején, amikor elfogadtuk az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi törvényt, úgy érez tük, hogy a végrehajtással kapcsolatosan számtalan aggály fogalmazható meg, és sajnos e tekintetben több ponton a várakozásainkkal összhangban történtek az események. Annak idején megfogalmaztuk, hogy mi is a célja ennek a törvényi szabályozásnak. Úgy gond oltuk, hogy a korábban alapvetően titkolózásra épülő rendszerrel szemben az alkotmányos demokráciában szokványos szabályozásra van szükség, amelyben az információk titkosítására csak kivételesen és jogszabályi felhatalmazás alapján kerülhet sor. Nos, az er edeti jogalkotói szándékkal ellentétesen az eredmény mégiscsak az lett, hogy túlzottan nagy mennyiségű titkos információ keletkezett a végrehajtás során. A jogalkalmazók bizony igen gyakran tömegesen készítenek, indokolatlanul állítanak elő minősített adat ot. Ez a gyakorlat pedig, tisztelt Országgyűlés, indokolatlanul korlátozza az állampolgárok alkotmányos jogát. Mi, liberálisok a mindenkori hatalom túlzott titkosítási szándékával, valamint a keletkezett információkkal való esetleges visszaélésekkel szembe n kellő garanciákat kívánunk adni, és ezeket kívánjuk védeni a köztársaság polgárainak érdekében. A benyújtott előterjesztés igyekszik összhangot teremteni - ahogyan már szóltam róla - az Unió, valamint a NATO titokvédelmi rendszerével, és ennek megfelelőe n készítette elő a jogszabályt. Azonban úgy ítéljük meg, hogy több ponton felvethetők és felvetendők bizonyos aggályok a benyújtott előterjesztéssel kapcsolatosan, és ezeket most szeretném megfogalmazni, annak előrebocsátásával, hogy a jogszabály megvitatá sával egyetértünk, általános vitára alkalmasnak tartottuk, indokoltnak tartjuk, hogy ezt a joganyagot megvitassa az Országgyűlés, és módosításokkal végül elfogadja. Álláspontunk szerint azonban a törvényjavaslat több ponton nincs összhangban a hatályos ada tvédelmi szabályozásokkal, annak ellenére, hogy ez kétharmados törvényi szabályozás. De nemcsak az adatvédelmi szabályozások tekintetében érzünk hiányosságot, hanem úgy érezzük, az információszabadság ismert nemzetközi alapelveivel is több ponton ellentéte s a benyújtott előterjesztés. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy a kapcsolódó törvényt, törvényjavaslatot, amelyet ma tárgyalunk, összhangba kell hozni - nemcsak ezt a törvényt, hanem a vonatkozó valamennyi szabályozást - az információszabadságra vonatkozó ál talános normákkal. Nem támogatjuk a minősítési jog széles körű delegálhatóságát, a minősítési idő kétszeresére való emelésének a lehetőségét magában hordozó formulát, amely az előterjesztésben szerepel. (A jegyzői székben Béki Gabriellát dr. Füle István vá ltja fel.) Álláspontunk szerint a törvényjavaslatból és az általános indokolásból nem derül ki, hogy mennyiben valósul meg az a javaslat előkészítése során általánosságban hangoztatott cél, hogy a hatályos szabályozáshoz képest szűküljön a titkosított adat ok köre. A törvényjavaslat álláspontunk szerint figyelmen kívül hagyja az információszabadságnak azt a szintén nemzetközileg ismert elvét, hogy a benne lévő adatok titkossága miatt nem titkosítható az egész irat. Egykét helyen ugyan megjelenik a tervezetb en ez az elv, azonban nincs következetesen végigvezetve az előterjesztésen. Számos ponton szűkítendőnek tartjuk a titkosítható adatkörben szereplő témákat, így például a környezetvédelemmel vagy az egészségüggyel összefüggő adatok területén. A törvényjavas lat továbbra sem rendezi a titoksértés büntetőjogi tényállásának azon ellentmondását, mely szerint nem az államtitkot kiszivárogtató személy, hanem annak
