Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - A minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DEMETER ERVIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
5106 Ahhoz azonban, hogy a kitűzött célok elérhetők legyenek, megítélésünk szerint egy egységes, zárt, törvényileg körü lhatárolható rendszer kiépítése szükséges, az szükséges, hogy a rendszer minden elemét - legalábbis fő vonalaiban - törvényi szinten szabályozzuk. A jelenlegi javaslat itt nagy hiátusban szenved, nyilván azzal érvelnek, hogy ezt majd kormányszintű rendelet ekben fogják mellétenni és kiegészíteni. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy a fő elemeknek törvényben kell meghatározásra kerülniük. A javaslat - meglátásunk szerint - elfogadhatóan rendezi a minősítési eljárás és a minősített adat biztonságára vonatkozó kérdé seket, ugyanakkor nem megfelelő a rendszer szervezeti oldala, és jelentős hiányossága a javaslatnak, hogy csak egy mondatban rögzíti a Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladatait, és a részletszabályok megalkotását a kormány hatáskörébe utalja. Szeretném jele zni, hogy a jelenlegi rendszerben - amely még csak a szövetségesi titkokat kezeli és az intézményrendszert működteti - a Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladatai törvényben szabályozottak. Ezt a modellt javasoljuk a továbbiakban is fenntartani, és magába a törvénybe betenni a Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladatait, mert megítélésünk szerint nem működtethető hatékonyan egy olyan rendszer, amely mögött nem egy stabil intézményrendszer és nem egy stabil hatóság áll, amely nyilván megfelelő eszközökkel kell ho gy rendelkezzen a törvény végrehajtására. Ide tartozik, hogy a Nemzeti Biztonsági Felügyelet szervezetéről sem szól a javaslat, valamint jelentős hiányosságának tartjuk, hogy nem rendezi a felügyeletnek, illetve a felügyelet vezetőjének a közigazgatásban e lfoglalt helyét. Ez látszólag nem fontos kérdés, azonban ha a gyakorlati oldalát nézzük, kiemelkedő jelentősége lesz a végrehajtás során, ugyanis a törvény betartása során adott esetben legfelsőbb közigazgatási vezetőkkel kell leülni tárgyalni, sőt érvényr e juttatni a titokvédelmi szabályokat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minisztériumok közigazgatási államtitkáraival, országos hatáskörű szervek vezetőivel kell tárgyalni, tehát a közigazgatási hierarchiában ennek a szintnek a beállítása ahhoz, hogy par tnerként kezeljék a felügyeletet, megítélésünk szerint elengedhetetlen. Nem kimerítően rendezi a törvényjavaslat - mint említettem - a Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladatkörének a leírását, noha eddig az volt a tapasztalatunk, hogy a Nemzeti Biztonsági F elügyelet jó működésének a záloga abban rejlett, hogy a törvény pontosan és megfelelően rendezte a szervezet feladatait. Érthetetlen számunkra - mint ahogy a bizottsági ülésen is elmondtuk , hogy a Nemzeti Biztonsági Felügyelet fölötti parlamenti ellenőrz és - ami beszámolási kötelezettséget jelent - nem szerepel a jelenleg előterjesztett törvényben, holott a szövetségesi titkok esetében a Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője köteles évente tájékoztatást, beszámolót adni az Országgyűlés szakbizottságának. Ezt akkor is, amikor kiegészítjük a nemzeti titkainkkal, mindenképpen szükségesnek tartjuk, hiszen most már ez a hatóság nem csupán a NATO és az Európai Unió, hanem a nemzeti titkok védelmének a helyzetéről, magyarul az ország biztonsági helyzetének egy a lapvető és fontos szegmenséről is fog tudni tájékoztatást adni az Országgyűlés illetékes bizottságának. A Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek a közigazgatásban, pontosabban a kormányzati struktúrában való helyéről is más elképzeléseket tartunk jónak a jelenle ginél. A javaslat a Nemzeti Biztonsági Felügyelet irányítását a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez helyezi. A jelenleg hatályos törvény szerint a szövetségesi titkok intézményrendszerének működtetése a Nemzeti Biztonsági Felügyelet révén a polgár i nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter feladatai közé tartozik. Ez azért is indokolt, mert a szolgálatoknak, pontosabban a Nemzetbiztonsági Hivatalnak tartozik az alapvető feladatai közé az, hogy a központi államhatalmi és kormányzati szempont ból fontos szervek biztonsági védelmét ellássa. Ennek egyik kiemelkedő eleme maga az információbiztonság. Jelenleg a rejtjelfelügyelet is gyakorlatilag a nemzetbiztonsági szolgálatok irányítását végző miniszterhez tartozik az Információs Hivatalon keresztül, és van egy szelete, amely eddig a Belügyminisztériumhoz tartozott. Úgy ítéljük meg, hogy a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek mint a biztonsági intézményrendszer részének a továbbiakban is a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat
