Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - Biztonságot „és igazságot a gyerekeknek!” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - TELEKI LÁSZLÓ ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár:
5041 Tisztelt Ház! A fogyatékossággal élő gyerekek támogatására, de nem kizáró lag számukra nyújtott segítséget az ingyenes tankönyvellátás, az ingyenes és kedvezményes étkezés biztosítása. A kormány már 2002ben az Országimázs Központ megszüntetésével felszabaduló 4,7 milliárd forintot az iskolai étkeztetés támogatására csoportosíto tta át. A gyermekéhezés megszüntetése érdekében fokozatosan vált kedvezményessé, illetve egyre szélesedő körben ingyenessé a gyermekétkeztetés. 2003. szeptember 1jével az óvodai étkezésben részt vevők és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők s zámára ingyenes étkezést kell biztosítani. 2004. január 1jétől már a bölcsődében ellátott és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyerekek után is igénybe vehető a további 50 százalékos normatív kedvezmény, vagyis számukra is ingyenes az étkez és. Ez a kedvezmény több százezer gyerek szociális biztonságát erősítette. A normatív étkezési támogatásra fordított összeg 2002ben 20 milliárd forint volt, 2005ben ez már 25 milliárd forintra tehető. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy még két perc ere jéig beszéljek arról, hogy a jogszabályok szerint térítésmentesen kell biztosítani a tankönyvet a tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három- vagy többgyermekes családban élő, az egyedülálló szülő által nevelt, a nagykorú és saját jogán családi pótlékr a jogosult és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő nappali tagozatos 113. évfolyamos diákok számára. 2002ben 3,5 milliárd forinttal támogatta az állam a tankönyvvásárlást. Összesen 1 millió 256 ezer 399 tanuló részesült tankönyvtámogatásban . (9.40) Engedjék meg, hogy felszólalásom végén arra kérjem önöket, hogy Teleki László államtitkár urat a roma gyerekek felzárkóztatására, integrációjára és a romatelepfelszámolásra szánt összegekről, programokról, a közösségi terek, az ifjúsággal kapcsol atos programjainkról pedig Mesterházy Attila államtitkár urat hallgassák meg. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ahogyan az államtitkár úr is már beharangozta, megadom a szót Teleki László államtitkár úrnak. Parancsoljon, öné a szó. TELEKI LÁSZLÓ ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Való ban nagyon fontos az, hogy ma, amikor a gyermek- és ifjúságvédelemről beszélünk akár a parlamentben, akár a parlamenten kívül, vizsgáljuk meg azt, hogy mi történt a roma gyerekek integrációjával, mi történt azzal a programmal, amellyel esélyt szeretnénk ad ni az integráció minden egyes rendszerén belül, így az oktatáson, a képzéseken, átképzéseken belül és nem utolsósorban a foglalkoztatásban és a lakhatásban, ahogyan Korózs államtitkár úr mondta. Kezdeném az ösztöndíjprogrammal, amit már nagyon sokszor elmo ndtam, hogy mit jelent ez a magyarországi cigányságnak. Mindenki ismeri az Útravalóprogramot, amelyet a jelenlegi kormány hozott létre. Mellette párhuzamosan működik a roma gyerekekre szánt ösztöndíjprogram, amely kiemelten próbálja meg ösztönözni - ösztö nözni, és nem szociális segélyben részesíteni - azokat a roma fiatalokat, akik a saját maguk erejéből, illetve némely esetben tanárok, szülők segítségével el tudtak jutni oda, hogy olyan iskolai eredményt tudjanak a magukénak, amellyel esetlegesen tovább l ehet tanulni, vagy éppen olyan helyzetbe kerülnek, amellyel tovább tudják gondolni a saját maguk foglalkoztatási esélyeit. Azért fontos ezt a kérdést ennyire kiemelve kezelni, mert azt gondolom, ma Magyarországon, amikor arról beszélünk, hogy a romák integ rációját el kell érni, mindenki tudja és látja, hogy az oktatáson keresztül vezet az út. Ha az oktatási esélyeket nem tudjuk megadni a magyarországi cigányságnak, és nem lesz olyan értelmiségi rétege a magyarországi cigányságnak, amely bármilyen szférába b e tud kapcsolódni, akkor nem beszélhetünk a magyarországi cigányság integrációjáról, nem beszélhetünk arról, hogy ma Magyarországon folyamatok indulnak el. Ezért tartom fontosnak
