Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 12 (279. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
4861 négypárti egyeztetésre volna szükség, hiszen ha valaki átolvassa ezeket a módosítási javaslatokat, akkor azt látja, hogy ezek a javaslatok sok tekintetben szinte egymásnak is ellentmondók. Az MDF képviselőcsoportja 13 módosítási ja vaslatot nyújtott be, amelyeket majd a részletes vitában szeretnénk megvédeni és ismertetni. De a mai napon képviselőtársaim tulajdonképpen csak a képviselők szemszögéből közelítették meg a lobbitevékenységet, mi viszont a civil társadalom, a civil szervez etek világát kívánjuk jobban érdekérvényesíteni a benyújtott törvényben. Ha valaki megnézi ennek a törvénynek az előéletét, akkor azt látja, 2001ben már volt egy hasonló törvényi kezdeményezés, ami többpárti egyeztetésen és minisztériumi egyeztetésen ment keresztül, de az a törvényjavaslat végül is nem került megvitatásra. Úgy hiszem, hogy miután egy fontos törvényjavaslatról van szó, arról van szó, hogy a tisztelt Országgyűlés egy régi adósságát teljesítse, ezért megismétlem még egyszer, hogy szükség voln a a következő év elején egy négypárti egyeztetésre, melynek következtében egy olyan módozatot tudnánk - akár közös, négypárti módosításokat is benyújtva - a tisztelt Ház falai közé hozni, aminek következtében valamennyi országgyűlési képviselő a végszavazá skor az igen gombot tudja megnyomni. Egy biztos, hogy számomra ahhoz, hogy az igen gombot tudjam megnyomni, fontosak azok a javaslatok, amelyek a civil szervezetek számára is fontosak. Az elmúlt hetekben számos olyan levelet kaptam különböző civil szerveze tektől - akár a zöldvilágból, akár a fogyatékosokkal foglalkozó civil szervezetektől és másoktól , hogy számukra ez a törvényjavaslat ebben a formában elfogadhatatlan. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Wiener György képviselőnek, a Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon! DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Politikai Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A magyar társadalomban éles viták bontakoznak k i napjainkban a lobbitevékenységről, nem függetlenül attól, hogy a parlament jelenleg tárgyalja az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Ám nemcsak éles viták bontakoznak ki e tárgykörben, hanem számos félreértéssel is találkozhatunk. Az első félreértés megíté lésem szerint az, hogy a lobbitörvény a pénz hatalmát kívánja biztosítani a társadalom felett. Ha azonban megvizsgáljuk a hétköznapokat, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a pénz, pontosabban a pénztőke hatalma a társadalom felett egyértelműen jelentkezik - s nemcsak a magyar társadalom felett, hanem valamennyi polgári társadalom felett , ám ennek oka nem az, hogy a lobbitevékenységről törvény születik, hanem ilyen már hosszú évszázadok óta a kapitalizmus, a burzsoá társadalom mechanizmusa. Amikor lobbitörvén yjavaslatot terjeszt be egy kormány, akkor pontosan az a célja, hogy átláthatóvá, transzparenssé tegye a viszonyokat. Az a célja, hogy a társadalom tagjai tájékozódjanak, értesüljenek arról, hogy az egyes közhatalmi döntések hátterében milyen érdekek húzó dnak meg. Hogy ezek az érdekek károsake a társadalomra, szemben állnake a társadalmi érdekekkel avagy sem, azt csak nyilvános politikai vita eredményeként lehet megállapítani, meghatározni. Ha azt vizsgáljuk, hogy a lobbitörvénynek mi a tárgya, akkor vil ágosan láthatjuk, hogy ennek tárgya az üzletszerűen, hivatásszerűen folytatott megbízási tevékenység. Ebben a megközelítésben a társadalmi szervezetek, az érdekképviseleti szervezetek, a civil szféra tevékenysége nem tárgya a törvénynek. Innen ered a félr eértéseknek egy nagyon jelentős része. A társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervezetek, a civil szféra egészen más mechanizmusokon keresztül tud bekapcsolódni a jogalkotás folyamatába, a közhatalmi döntések befolyásolásába. Az más kérdés, hogy szám os civil szervezetnek a politikai folyamatokra való ráhatása meglehetősen gyenge. Ezt azonban nem tudjuk úgy felerősíteni, hogy a lobbitörvény tárgyává tesszük az érdekképviseleti, társadalmi szervezeti, civil szféra által kifejtett tevékenységet, hanem a záltal, hogy új jogalkotási törvényt fogadunk el, vagy oly módon módosítjuk a jogalkotási törvényt, hogy az a mainál sokkal
