Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 12 (279. szám) - A bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményének bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz):
4848 Tehát én arra hívtam fel a figyelmet, hogy az az elképzelés, mely szerint ennek a jogintézménynek az egyik előterjesztője maga a terhel t vagy a védője lenne, az elgondolkodtató, hogy nem a valóságnak vagy nem a gyakorlati életnek megfelelő szituációkat eredményezhet, merthogy a terheltnek néhány esetben az az érdeke, hogy húzódjon el az eljárás, és nem az az érdeke, hogy minél hamarabb be fejeződjön. Például a szabadlábon védekező vádlottak számára sokkal kényelmesebb és kedvezőbb, ha egy későbbi időpontban bírálják el, már csak azért is, mert van egy szabály, mely szerint az enyhébb büntetőtörvény alkalmazásra kell hogy kerüljön egy később i elbírálási időpontban. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, az MSZP képviselőjének. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm szé pen. Nem akarok itt különösebb vitát gerjeszteni ezzel a felszólalással kapcsolatban. Ismerem a képviselő úr példáját is, amit elmondott a bizottság előtt meg itt is elmondott. A bíróság akkor veheti enyhítő körülményként - és a gyakorlat töretlen - a pere k elhúzódását, ha ez a vádlott hibáján kívül bekövetkezett okból keletkezik. Ez az egyik dolog. A másik pedig: a bíróságnak az a feladata, hogy igyekezzék az időszerűség követelményének megfelelően a büntetőeljárást is mielőbb befejezni, és ezzel kapcsolat ban a büntetőbíróság kezében is nagyon komoly kényszerítő eszközök vannak mind a szakértőkkel, mind a tanúval, mind pedig a vádlottakkal szemben. (20.40) Ha pedig arra játszik a védelem vagy maga a vádlott, hogy elhúzza a büntetőeljárást, akkor az azonnal kiderül azokból az eljárási cselekményekből, amelyeket elmulasztanak vagy amelyeket nem tesznek meg, és a bíróság ezt szankcionálhatja és szankcionálni is fogja. A másik pedig: mi a büntetés célja? A megfelelő joghátrány alkalmazása a generális és a speciá lis prevenció érdekében. Ha ezt az álláspontot mi elfogadnánk, hogy az eljárás gyorsítása ellentétes a vádlottak érdekeivel, akkor azt hiszem, hogy téves álláspontra helyezkednénk. Értem én, hogy gyakorlatból hozott a képviselő úr példát, el is fogadom ezt , én magam is találkoztam hasonló esettel, de éppen ezeket kell megakadályozni azzal, hogy minél gyorsabban fejeződjenek be a büntetőeljárások is, mert a társadalom és az egyén érdeke is ezt kívánja. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Rubovszky György, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon rövid leszek, és csupán azért kértem szót, mert Fodor Gábor képviselő úr kvázi felszólított minket, h ogy jobbító módosító indítványainkat el fogják fogadni, és akkor fogadjuk el a törvényt. Nem látok lehetőséget a törvényjavaslat lazítására, megmondom, miért. Én végig azt vitattam, hogy ez nagyon helyes, keményen megkövetelhetjük a bíráktól a Pp. és a Be. szerinti pontos munkát, de megfelelő munkafeltételeket kell teremtenünk számukra, és ez igenis anyagi kérdés; ez a miniszter úr által megállapított 200 fő, ezt ő nyilván valahonnan vette, és ennek nyilván megvan pontosan a háttéradata. Mondom, az egész el járás során sehol máshol, csak a miniszter úrnak a Fidesz képviselőcsoportja felé írt leveléből van ez az adat. Ezzel el tudom képzelni, de ezt mi nem tudjuk módosító indítványként ebben a törvényjavaslatban előterjeszteni. A költségvetési vitával kapcsola tban már nem tudunk módosító indítványt előterjeszteni, ebből az következik, hogy a jogszabály megmentése egyedül és kizárólag a kormányzat kezében van, mert a kormányzat van
