Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 12 (279. szám) - A bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményének bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
4841 bírósági törvények módosítása is feltétlenül szük séges. Kérem ezért önöket arra, hogy a javaslatot majd támogassák és természetesen a kétharmados részeket érintően is. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági elő adók és az alkotmányügyi bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Elsőként az alkotmányügyi bizottság előadói következnek. Megadom a szót Csákabonyi Balázsnak, a bizo ttság előadójának. DR. CSÁKABONYI BALÁZS , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság mint első helyen kijelölt bizottság tárgyalta meg a törvényjavaslatot. A bizottsági tárgyalás során külön ösebb vita nem alakult ki. A kormánypárti felszólaló üdvözölte a törvényjavaslat benyújtását, egyetértett annak céljával, azt időszerűnek tartotta, s külön is kiemelte, hogy az intézmény bevezetésével nemzetközi kötelezettségének is eleget tesz a magyar jo galkotás, amikor az Európa már több országában ismert jogintézményt bevezeti. Másrészt azt is előadta, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amely szintén javasolja ennek a törvénytervezetnek törvényerőre történő emel ését. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Megfogalmazódtak kisebbségi vélemények, azokat Rubovszky képviselőtársam nyilván majd ismertetni fogja, ezért azokra kitérni nem kívánok, hanem majd felszólalásomban szeretnék a kisebbségi véleményekre röviden reagálni. Bizottságunk egyébként ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett, többségi igennel általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Rubovszky Györgynek, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr! DR. RUBOVSZKY GYÖRGY , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszö nöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Való igaz, amit Csákabonyi képviselő úr mondott, hogy a bizottság ülésén nemleges szavazat nem volt. Nem volt, és ez azért is van így, mert magának a javaslatnak a céljával mi is egyetértünk, de ennek a j avaslatnak a támogatását nem vállalja a Fidesz. Ezt elmondtuk a bizottsági ülésen is. Címszavakban szeretném itt megismételni, hogy miért nem, s a vezérszónoki felszólalásom során részleteiben is ki fogok térni rá. Amikor a javaslatot kézbe vettük, és négy párti egyeztetési eljárásban a miniszter úr kérte a Fidesz álláspontját is, akkor közöltük a miniszter úrral, hogy nagyon furcsa ez a javaslat, szerintünk az eljárás elhúzására alkalmas - ezt változatlanul állítom, erre később majd ki fogok térni , ezért nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hogyan reagált erre az ügyre. Miniszter úrtól október 17én megkaptuk a választ, vagyis megkaptuk azt az anyagot, amely szerint ennek a javaslatnak egy töredéke - hangsúlyozom, a két eljárásjogi törvény, a bírósági törvény nélküli részben, az OIT kötelezettsége nélküli részben - volt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács előtt, még 2004. szeptember 20án, azaz több mint egy évvel ezelőtt, és akkor valóban egy sommás álláspont ala kult ki, hogy az OIT ezt javasolja. Tudomásom szerint ott is felmerült, hogy a javaslatban foglalt eljárás bizonyos részeiben alkalmas a polgári perek elhúzására. Mint ígértem, a későbbiek során ezt ismertetni fogom.
