Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 12 (279. szám) - A bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményének bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4839 Megadom a szót Ha nkó Faragó Miklós államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az 1997ben elkezdődött bí rósági reform egyik legfontosabb eleme, az igazságszolgáltatás szervezeti átalakítása az Országos Igazságszolgáltatási Tanács létrehozásával és az ítélőtáblák felállításával tulajdonképpen megvalósult. A jövőbeni célkitűzések között első helyre mára a bíró sági eljárások hatékonyságának növelése és a perek ésszerű időn belül történő elintézése került. A jogállami működés egyik legfontosabb eleme a jogbiztonság, amely nemcsak a jogszabályszövegek egyértelmű megfogalmazását és a jogkövetkezmények megvalósulásá nak kiszámíthatóságát követeli meg, hanem az is, hogy mind a büntető, mind a polgári ügyekben ésszerű időn belül szülessen döntés a bíróságokon. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács az eljárások ésszerű határidőn belül történő befejezése érdekében évek óta folyamatosan vizsgálja az egyes bíróságokon két éven túl folyamatban lévő ügyeket. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács vezetőinek nyilatkozatai alapján közismert tény, hogy a bíróságok döntő többségében időszerűen működnek, az évente eléjük kerülő közel 1,2 millió ügy átlagosan 80 százalékban egy éven belül befejeződik, a döntések elhúzódása viszonylag ritka. Nem lehet ugyanakkor figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az országon belül megyénként, sőt azon belül ügyszakonként, szintenként is rendkívü l eltérőek ezek az adatok, és a régi ügyek aránya néhány esetben a folyamatos vizsgálat ellenére sem csökkent. Ha a teljes ügymennyiséghez viszonyítottan nem is jelentős számban tehát, de azért ma is előfordulnak olyan bírósági ügyek, amelyekben különböző, bíróságon belüli vagy azon kívüli okokból már több éve nem született döntés. E jogintézmény célja, hogy elsősorban a prevenció eszközével ezeknek az ügyeknek a továbbvitelét elősegítse, előmozdítsa. A Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettségei úgy szintén követelményként fogalmazzák meg az ésszerű időn belül való tárgyalás elvét. Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, úgynevezett római egyezmény kimondja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott, f üggetlen és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Az egyezmény ezen túlmenően azt is megköveteli a szerződő államoktól, hogy hatékony jogorvoslatot biztosítsanak azok számára, akiknek az egyezményben foglalt jogait megsértik. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egyezménnyel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata kiemelt jelentőséget tulajdonít a jogviták ésszerű időn belül történő elbírálásának. A strasbourgi szervekhez benyújtott magyar panaszok jelentős részét a polg ári perek elhúzódása miatti ügyek teszik ki, ugyanakkor egyre gyakrabban fordulnak az érintettek Strasbourghoz az ellenük folyamatban volt büntetőeljárás elhúzódása miatt is. Sajnálatos, hogy a kérelmezők részéről sikerrel végződő ügyek között különösen ma gas az ilyen jellegű ügyek aránya. A tavalyi évben több mint 500 panaszt nyújtottak be az ügyfelek a magyar állam ellen, és ez a szám évek óta folyamatosan emelkedik. Jelenleg a strasbourgi szervek ténylegesen 52 ügyet vizsgálnak, amelyekből 46 eljárás elh úzódása miatti kérelem. A kérelmek háromnegyede polgári, egynegyede viszont büntetőügy elhúzódása miatt került benyújtásra. Fontos megemlíteni azt is, hogy az egyezmény jogorvoslati jogot előíró rendelkezéseit a bíróság akként értelmezi, hogy a részes álla moknak meg kell teremteni egy olyan jogorvoslati lehetőséget, amelyet az érintettek igénybe vehetnek a peres eljárásuk felgyorsítása érdekében. A bíróság 2005 szeptemberében küldte meg a kormánynak észrevételezésre az első olyan kérelmet, amelyben az egyez mény alapján már azt sérelmezik, hogy nem állt rendelkezésre ez az eszköz.
