Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 12 (279. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
4756 ezzel a helyzettel, és a piacgazdaság körülményei között keressük meg a problémákra a megfelelő v álaszokat. És most térek vissza arra, hogy a piacgazdaság körülményei és feltételrendszere között, hiszen azok a javaslatok, amelyek most így kampány közeledvén sorrarendre elhangzanak, azok ezekkel mindmind ellentétes javaslatok, azok az állam túlzott b eavatkozását jelentenék a gazdaság működésébe. Azt meg láttuk az elmúlt 15 évben elégszer, hogy ha az állam avatatlan kezekkel nyúlkál ideoda, koncepció és végiggondolás nélkül, annak kárai vannak, súlyos következményei vannak a gazdaság működésére nézve. Ezért mi azt az álláspontot valljuk nagyon határozottan, hogy vegyük tudomásul, hogy ez egy piacgazdaság, annak törvényszerűségei vannak, és teremtsünk olyan feltételrendszert és kereteket, amelyek úgy működtetik a piacgazdaságot, hogy az valóban az orszá g előnyére váljon. Következik a helyzetből egy másik dolog is számunkra, nevezetesen az, hogy éppen az adott helyzet indokolja, hogy különböző területeken álljunk neki most már végre azoknak a területeknek az átalakításához azért, hogy az adott keretek köz ött is finanszírozhatóak legyenek, és ráadásul magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsanak az érintett lakosság, az ezt a szolgáltatást igénybe vevő emberek számára. Ezért hangsúlyozzuk, hogy szükséges az egészségügy, a közigazgatás, az önkormányzati igaz gatás és az adórendszer átalakítása. (14.00) Egy másik nagy téma valóban, amiről mostanában vitatkozunk, az Európai Unióval kapcsolatos problémakör, az Európai Unió költségvetése. Itt van egy kérdés, tisztelt képviselőtársaim, amiről őszintén kell beszélni , nevezetesen az, hogy vajon mi is Európa a számunkra: a nemzetállamok laza szövetsége, mert akkor valóban jó az a stratégia, amely minden egyes eurócentért egy lapostetűt gyalog lekísér Paksig a vasúti sínek mentén, vagy pedig egy egységes Európa, amelyik képes arra, hogy a világgazdaság által teremtett versenyhelyzetben megállja a helyét, mert mindent elkövet ennek a helyzetnek az előállítása érdekében. A probléma az, hogy a vita Európán belül szemmel láthatóan az előbbi szempontrendszernek megfelelően fo lyik, és ezáltal nagyon nehézzé teszi egy költségvetés, egy olyan költségvetés elfogadását, ami viszont Európa versenyképességének fokozása irányába hat. Márpedig, ha ezt nem tudjuk elérni, hanem marad az a költségvetés, ami a veszteséges, nem hatékony ter melést tartja fenn hosszú távon, amelyik azért szedi be a pénzeket, hogy a változatlan struktúrákat finanszírozza, akkor az az Európa elveszíti a versenyképességét, és legfőbb célját, hogy élre ugorjon a világban a gazdaságát illetően, nem fogja elérni. És magunk között állapítsuk meg egy fél mondattal legalább, hogy bármilyen is lesz ez a költségvetés, az abban foglalt fejlesztési források tömege akkora lesz, amilyet mi az elmúlt évtizedekben nem láttunk Magyarországon, az viszont kétségtelen, hogy erősen érdekünk, hogy olyan célokat tűzzön ki maga elé Európa, amely célok elérése Magyarország számára is fontos. Aztán jön a következő lépés, amelyben a politikának ugyanolyan felelőssége van, mint abban, hogy képese átalakítani azokat a rendszereket, amelyek változatlan formában itt maradtak és lassan működésképtelenné válnak, ez pedig az, hogy: és képesek vagyunke a magunk számára olyan célokat kitűzni, amelyek Magyarországot egyegy területen akár Európa élvonalába is repíthetik, miközben összességében elős egítik az ország felzárkózását. Ez a felelős EUpolitika (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , aminek egy jelentős része saját magunkon, rajtunk, magyarokon múlik. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖ K (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Nem érkezik jelzés.) Nem kíván. Miniszterelnök urat illeti viszontválaszra a szó.
