Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 6 (277. szám) - A közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4705 jogszabály létezik. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a nemzeti szabványosításról szóló törvény is létezik, ez az 1995. évi XXVIII. törvény. Elhangzott az általános vita során az is, hogy a versenyp árbeszéd intézményének bevezetése, tekintettel a tárgyalásos eljárással való részbeni egyezőségére, szükségtelen. A versenypárbeszéd elhagyása érdekében módosító javaslat is benyújtásra került a törvényjavaslathoz. Fontos hangsúlyozni, hogy a versenypárbes zéd nem a tárgyalásos eljárás alternatívája. A versenypárbeszéd alkalmazására a közösségi közbeszerzési irányelvek alapján akkor van lehetőség, ha az ajánlatkérő nem tudja kellő pontossággal meghatározni, hogy milyen eszközök szolgálják leginkább saját igé nyei kielégítését, illetve hogy a piac milyen megoldásokat kínál. Az összetett, bonyolult beszerzések esetében, különösen a piacon elérhető konstrukciók, megoldások megfelelő mélységű ismerete nélkül, nem könnyű feladat annak eldöntése, hogy mely műszaki, pénzügyi vagy éppen jogi megoldás valósítja meg az ajánlatkérő részéről a leghatékonyabb beszerzést. A közbeszerzés tárgyának nem megfelelő meghatározása ugyanakkor megakadályozhatja, illetve ellehetetleníti a valóban legkedvezőbb ajánlat kiválasztását. Il yen esetekben a felek előzetes egyeztetése vezethet a legjobb konstrukció eléréséhez. Ezzel szemben tárgyalásos eljárás esetén az ajánlatkérő pontosan ismeri a beszerzés tárgyát, a tárgyalás célja pedig az, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnak a Kbt. 124. § (2) bekezdésének b) pontjában szabályozott jogcíme, amelyre hivatkozva tartja feleslegesnek az említett módosító javaslat a versenypárbeszéd bevezetését, azokat a helyzeteket próbálja egyébként kezelni, amikor az ajánlatkérő még a leggondosabb előkészítés és előzetes piacfelmérés esetén sem tudja pontosan megítélni az ellenszolgáltatás becsült összegét. Itt elsősorban olyan beszerzésekről lehet szó, amelyeknél a be szerzés tartalma jövőbeni bizonytalan eseményektől is függhet, illetve az ellenszolgáltatás összegére bizonytalan jövőbeni események kihatással lehetnek. A tárgyalás célja ez esetben, hogy az ellenszolgáltatás összege meghatározhatóvá váljon. A két eljárás közötti alapvető különbség még az is, hogy versenypárbeszéd alkalmazása esetén a párbeszéd lezárulta után az eljárás további szakaszában már nincs lehetőség a további párbeszédre, tárgyalásra, míg a tárgyalásos eljárás esetében éppen az ajánlattételi szak aszban kerül sor a tárgyalásra. Természetesen mi is tudatában vagyunk annak, hogy az újonnan bevezetendő intézmény veszélyeket is rejthet magában. Erre tekintettel döntött úgy a kormány a törvényjavaslat alapjául szolgáló előterjesztés elfogadásakor, hogy folyamatosan figyelemmel kell kísérni a versenypárbeszédre vonatkozó rendelkezések gyakorlati alkalmazását, és egy év elteltével a tapasztalatokat összesítő jelentést kell készíteni a kormány részére, és amennyiben szükséges, a vonatkozó rendelkezéseket te rmészetesen ki kell igazítani. A módosító javaslatok között szerepelt az is, hogy a közbeszerzési törvény alkalmazása alóli kivételként kerüljön meghatározásra a fejlesztési célú hitel felvétele, amennyiben a hitel nyújtója az ajánlatkérő számlavezető pénz intézete. A módosító javaslat indokolása szerint a Kbt. alóli kivétel megteremtésének alapja az, hogy az önkormányzatok számlavezető pénzintézete tud a legkedvezőbb kondíciókkal fejlesztési hitelt nyújtani az önkormányzatoknak, ugyanis ismeri az önkormányz at gazdálkodását, nem szükséges, hogy a hitel folyósításával kapcsolatos bizonyos járulékos költségeket felszámítson, valamint az önkormányzat és a számlavezető pénzintézet között az évek során egyfajta bizalmi viszony is kialakul. Az indokolás szerint a K bt. alkalmazása meghosszabbítja az önkormányzati beruházások megvalósításához szükséges időt is. A módosító javaslattal kapcsolatban az előterjesztő elsődleges ellenvetése az, hogy a megteremteni kívánt kivétel a közösségi közbeszerzési irányelvekbe ütközi k. Az irányelvek szerint a pénzügyi szolgáltatásokat főszabály szerint közbeszerzési eljárás útján kell beszerezni. Ebből a körből csak néhány meghatározott kivétel lehet, így például az értékpapírokkal kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások. A tagállamok nem jogosultak további kivétel megteremtésére.
