Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 6 (277. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
4666 legyen a vonzereje annak a hadseregnek, hogy legalább lakáskínálattal is álljunk azoknak az embereknek a rendelkezésére, akik a haza szolgálatára vállalkoznak. Tehát ebből a szempontból tartom nagyonnagyon kevésnek és nagyon k árosnak is, azt kell mondanom, ennek a 122 millió forintnak az üzenetét, ezért javasoltam volna azt, hogy mintegy 1 milliárd forinttal tegyük komollyá ezt a jogcímet. Az talán már elegendő forrás lenne arra, hogy ütemesen, évenként egy ilyen nagyságrendű ö sszeg beinvesztálása után valóban olyan lakáskörülmények is jöjjenek létre, amelyek vonzóvá tehetik, teszik a katonai pályára lépőket. Szerettem volna, ha ezt támogatják, sajnos a bizottsági vitákban mindenhol elvérzett a javaslat. Ez már annál is inkább e lszomorító számomra, mert amikor egy nyilvánvalóan ésszerű javaslat is ilyen támogatást nyerhet mind a kormány, mind a kormánypárti képviselők részéről, akkor az ember elgondolkodik, lehet, hogy adott esetben jobban tenné, ha vonatkereket pumpálna, mint ho gy azzal töltené az idejét és energiáját, hogy valóban okszerű és jó javaslatokat gyártana. Hiszen még nem volt arra az elmúlt négy esztendőben példa, hogy akár csak egyetlen javaslatot is mind a kormány vagy a kormányzati oldal befogadott volna. Ez egy ki csit elkeserítő, de azt gondolom, nemcsak azért járunk ide, hogy sikeres, hanem néha bizony ilyen elkeserítő pillanatokat is átéljünk. Ennek ellenére azt kérem valamennyiüktől, gondolják meg a végszavazásnál ennek a javaslatnak a sorsát, és ha valóban komo lyan gondolják, hogy az önkéntes haderőre történő áttérésnek egyik kulcseleme az, hogy legalább lakást tudunk biztosítani megfelelő számban, akkor kérem, hogy támogassák az MDF által benyújtott, illetve személy szerinti módosító javaslatomat. Köszönöm figy elmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Van még egy fejezet, amin túlszaladtunk, mert nem volt előre jelentkezett felszólaló. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni, az Igazságügyi Minisztérium fejezetéről van szó. (Nincs jelentke ző.) Mivel nincs jelentkező, továbbmegyünk. Következik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezete. Egy írásban előre jelentkezett képviselő van, Pap János képviselő úr. Öné a szó. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy a szaktárca nem tartotta méltónak, hogy a környezetvédelmi fejezetrész módosító indítványainál itt legyen. Azért is lett volna nagyon fontos, hogy az érzékenységüket mutassák, de így talán a z érzéketlenség jött elő. Két olyan témáról van szó, tisztelt képviselőtársaim, amiről két éven keresztül azt mondták nekem, hogy képviselő úr, ön rossz nyomon jár, erre nem kell pénz, ez biztosított máshonnan. Az egyik a szigetközi vízpótlás volt, amit le het szakmailag jónak vagy rossznak mondani, egy biztos, hogy amíg nem születik rendes megoldás, addig a rehabilitációnak és a Szigetköz fenntartásának egyik fontos eszköze. Nos, e területre két évig nem adtak egy fillért sem, most pedig minimális összeggel szeretnék ezt a feladatot megoldani. Jelzem, hogy nem lehet; annak viszont örülök, hogy a tárca újra visszavette magához ezt a feladatot, és úgy gondolja, hogy hozzátartozik. A következő. Kéthárom éven keresztül arról beszéltek, hogy a szigetközi károk m érséklésére nem kell keret. Folyamatosan arról próbáltam meggyőzni a szaktárcát, hogy kell rá keret. Most újra rájött a szaktárca, hogy igen, mégiscsak kellene foglalkozni a szigetközi károkkal, persze most már azokkal is, amelyek az elmúlt kéthárom évben keletkeztek, és most ide is megnevezett egy százmilliós keretet, ami, jelzem, a szigetközi károk mérséklésére rendkívül kevés. Főleg, ha úgy vesszük, hogy az elmúlt évek károkozásait is beszámítjuk. Tehát miközben jó, hogy újra gondolt arra, hogy e két fo ntos területtel foglalkozzon, aközben igenis nagyon szomorú, hogy ilyen kevés összeggel kívánja támogatni ezt a két célt.
