Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 6 (277. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz):
4642 Tisztelt Képviselőtársaim! A XII. rész a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezete, ehhez hárman jelezték írá sban felszólalási szándékukat. Most megadom a szót Lengyel Zoltán képviselő úrnak, a Fideszből. LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az agrárköltségvetés több alkalommal PRrendezvényekkel összekötve na gyon szépen be lett harangozva az elmúlt hónapokban, hogy milyen sok pénz is jut a mezőgazdaságra. A költségvetés részleteit átnézve rá kellett jöjjünk, hogy ennek a pénznek jelentős része már el van költve, csak a 2006. évi költségvetésnek a terhére, és e z a szám valójában ezért ilyen nagy. Elhangzott a minisztérium éves mozgástere is, ami még jó szándékú becslések alapján sem éri el az 5 milliárd forintot. (Gőgös Zoltán: A módosítót mondd, hogy melyik!) Igen, Gőgös képviselő úr, köszönöm szépen, adtunk be módosító javaslatot. Természetesen átgondolva, reálisan és… (Gőgös Zoltán: Ismerjük!) Köszönöm a véleményt, képviselő úr. Csodálkoztam volna, ha nem kiabálnak be a szocialista frakcióból hasonló dolgokat. Néhány dolgot viszont szeretnék kiemelni, amivel k apcsolatban adtunk be módosító javaslatokat is, ha a Gőgös képviselő úr foglakozott a költségvetéssel, akkor ezekkel a módosító javaslatokkal találkozhatott is. Nevezetesen, például minden termelőt érint a vízi társulatokhoz kötődő befizetési kötelezettség , amit úgy hívunk, hogy érdekeltségi hozzájárulás. Nem is lenne baj, ezt a gazdák fizetnék is, ha a vízlevezető árkok rendben lennének tartva, ha ez a belvízlevezetésben segítségünkre lenne, és ha ez a határ kultúrállapotán javítana valamelyest is. Minden munkának van ellenértéke, amit pénzben szoktak kifejezni, ez egy természetes dolog. Igen ám, de mi van akkor, amikor a tulajdonos nem fizet, az a tulajdonos nem fizet, akinek példát kellene mutatni, nevezetesen pedig az állam? Az állam, amely évek óta nem hajlandó fizetni az állami tulajdonban lévő vízfolyások karbantartását és javítását, az állami tulajdonban lévő szivattyútelepek állagmegőrzését, javítását és az üzemeltetési költségét, hanem ezt egyszerűen ráhárítja azokra a gazdákra, akik ott vannak, azt án van, akinek szerencséje van, van, akinek kevésbé van szerencséje. Akinek szerencséje van, annak a területén, az érdekeltségi hozzájárulási körzetében kevesebb állami tulajdon van, és az állam helyett kevesebb pénzt kell az ott lakó embereknek, az ott do lgozó gazdáknak megfizetni. Más rosszabbul jár, ahol nagyobb az állami tulajdonban lévő vízfolyások mértéke. (Az elnök széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ez nemcsak nem illendő dolog, hanem nem is becsületes dolog, az állami tulaj dont a gazdákkal karbantartatni. Hiszen mindannyiunk érdeke az, hogy a vízi társulatok jól működjenek és megőrizzék a működőképességüket. Korábban volt erre lehetőség, megkapták ezt a pénzt a gazdák, illetve a vízi társulatok, most pedig, ha pályázat útján esetleg még pénzhez hozzá is jutnak, azt is késedelmesen fizetik ki nekik, mindenféle további hitelköltségekkel terhelten. Találtunk egy másik érdekes részt a költségvetésben, ez pedig az “Igyál tejet” program költségvetési fedezete. Nagyon sokszor szó vo lt itt a Házban arról, hogy milyen fontos ez a dolog. Ez egy kiemelt európai uniós terület, ami egyrészt a tejfogyasztást ösztönözné, másrészről pedig a tejtermelőkön is segítene, minekutána több tejnek lenne piaca. Ezt az Európai Unióban minden óvodába, i skolába járó gyermekre kiterjesztik, minden óvodába, iskolába járó gyermekre föl lehetne venni az európai uniós támogatást is. Természetesen ehhez hozzá kell tenni a nemzeti részt. Az Európai Unió még azt is megengedi, hogy az önkormányzatok számára az áll am megelőlegezze az iskolatej árát, ami Magyarországon nem történik meg. Adtunk be egy módosító javaslatot annak érdekében, hogy szélesebb körben lehessen alkalmazni az iskolatejet, hogy azok az önkormányzatok, amelyek nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, ők is bevezethessék, hiszen az Európai Unióban minden iskolásnak, minden óvodásnak jár az iskolatej, illetve egy mellékletben felsoroltan egyéb tejtermék. Ez a melléklet egyébként eléggé széles skálát
