Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 5 (276. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
4511 Wekler Ferenc tett meg, amely arra irányul, hogy “A régiók fejlesztési irányai” című fejezetet hagyjuk el. Erre többféle érv és vélemény gyűlt már itt össze az előbbi hozzászólók megnyilatkozásában, ezt én hadd ne ismételjem meg. Szeretnék idézni abból az anyagból, amelyet a miniszter úr, Kolber miniszter úr az országos területfejlesztési bizottság részére készített novemberben, és ebben az országos területfejlesztési koncepció kidolgozása kapcsán azt hangsúlyozza, hogy mennyire fontos a decentralizálás, majd később, a területfejlesztés i koncepció tartalmi megalapozásánál a társadalmi legitimitás megteremtését hangsúlyozza. Most pedig szó szerint idézek ebből a dokumentumból, így fogalmaz a miniszter úr: “A fejlesztéspolitikai dokumentumokban foglaltak sikere nagy részben azon múlik, hog y a helyi, regionális, ágazati és társadalmi csoportérdekek a lehető legteljesebb mértékben megjelenjenek és érvényesüljenek.” Én azt gondolom, hogy pontosan ez az egyik gyenge pontja a területfejlesztési koncepciónak, mert sem a kistérségek, sem a régiók mint fejlesztési instrumentumok mögött nincs politikai legitimitás. Tehát mindaddig, amíg ezt meg nem előzi az a fajta önkormányzati, államigazgatási, választójogi reform, amely megteremtheti azokat a döntéshozó testületeket, amelyek a választópolgárok fel é felelősséget tudnak vállalni, és ilyenféleképpen meg tudják a választóik politikai akaratát fogalmazni, addig ezeknek a régiófejlesztési irányoknak valóban inkább korlátozó szerepe, mintsem a területfejlesztést előremozdító szerepe lehet. Tehát én is azt gondolom, hogy ezt el kellene hagyni, és a kistérségek szerepe is ilyenformán értelmezendő és újragondolandó. Hadd mondjak el egy példát: az én választókörzetemben van egy kistelepülés, az a neve, hogy Kömpöc, ez választójogi szempontból Kiskunfélegyháza választókörzetéhez tartozik, területfejlesztési szempontból Kiskunmajsához tartozik, egyébiránt az emberek földhivatali ügyekben Kiskunhalasra járnak be, és Kömpöc részese egy olyan iskolafenntartó társulásnak, amely pedig Soltvadkerthez köti. Tehát én azt gondolom, hogy ilyen példát a teremben sokan tudnának még mondani, amelyek a kistelepülések magukra maradottságát jelzik, azt jelzik, hogy milyen különböző kényszereknek kell megfelelniük, és jelzik azt, hogy a kistérségek szerepének újragondolása, a kist érségek mögé a politikai felelősség megteremtése mennyire fontos lehet és legyen, ezt ennek a területfejlesztési koncepciónak a vitája is felveti. Én a magam részéről is szeretnék ebbe az irányba haladni, dolgozni, hogy ezt minél hamarabb át tudjuk lépni, meg tudjuk ugorni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre Domokos Lászlóé a szó. DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Tovább szeretném még ezt a kérdést folytatni, igyekszem két percen belül maradni. Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát mondtam, hogy mi nem jó ebben a délalföldi megfogalmazásban. Az pedig, hogy a színvonalas életkörnyezet és életlehetőség meg bejön szinte mindegyik megfogalmazásban, rámutatott arra a problémára, amit Mikes Év a képviselőtársam mondott, hogy lehet, hogy ez a szövegezés túlságosan sablonos ebből a szempontból. Ha már egyedi ízeket akarnánk megfogalmazni, akkor a DélAlföldön talán, ahogy mondtam is, a trianoni határnak az a hatása, amely akár a déli, akár pedig a délkeleti határokat jeleníti meg, sokkal inkább egy infrastrukturális problémát kell megfogalmazni, tehát azt, amelyik a kapcsolatoknak a szétvágásából adódó hátrányokat jelenti, és annak egy újragondolása, újraépítése jöhet. Ennek persze kétféle megközel ítése van: vagy az országhatárt befelé próbáljuk pótolni, de ez nyolcvan év alatt nem sikerült, vagy pedig akkor azt mondjuk eleve, hogy vannak olyan térségek, amelyeknek nyilvánvalóan a vonzáspontja a határon túl van, tehát eleve oda próbáljuk ezt a hiány t pótolni.
