Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 5 (276. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz):
4371 Ugyanakkor azt is gondolom, hogy nekünk is megvan a felelősségü nk. Én úgy látom, hogy a felelősségünk alapvetően az, hogy világosan meg tudjuk fogalmazni együtt azt a pozíciót, ami tükrözi a nemzeti érdeket, és ehhez a nemzeti érdekhez mint elfoglalt politikai pozíciónkhoz lehetőleg minél több támogatót tudjunk szerve zni. Ezért én nem önmagában azt a pozíciót támogatom, amit itt a miniszterelnök elmondott, hanem azt a magatartást, ami megkísérli kezdeményező, aktív módon úgy alakítani a helyzetet, hogy a nemzeti pozícióhoz lehetőleg minél több támogatást szerezzen, és ezért a nemzeti érdek érvényesítésének minél jelentősebb esélyét teremtse meg. Örömmel hallottam a miniszterelnök úr szájából, amikor az Ormánságot hozta fel példának, hiszen a hét végén éppen az Ormánságban sikerült az Unió regionális operatív programja r észeként ugyancsak 5 kilométer bekötőutat átadni, ami ugyan csak 150 millió forint, de az első konkrét és egyben jelképes lépés is, ami azt mutatja, hogy Magyarország mennyire rászorul, mennyire olyan helyzetben van, hogy szüksége van mindazokra a források ra, amelyek a felzárkóztatását megteremtik, és amelyek ilyen - sajnos nagyon szegény - térségeit az országnak egyáltalán az élet közelébe hozzák, az életesélyeit növelik. Ugyanakkor, amikor a mi felelősségünkről és dolgunkról beszélünk, akkor beszélnünk ke ll nemcsak a kormány, hanem annak ellenzéke felelősségéről is. Alapvetően azért a helyzet az, hogy ennek a nemzeti érdeknek, ha valóban a nemzeti érdek az, amit elfoglal tárgyalási pozícióként a kormány, akkor ennek a nemzeti pozíciónak az erősítése lehet az, amely szolgálja mindannyiunk érdekét. Nem szolgálja az ország, nem szolgálja a nemzet érdekét az, ha ezt a pozíciót és a pozíciót képviselő kormányt és annak a fejét folyamatosan gyengíti az ellenzék. Vannak idők, amikor a kampánynak és a harcnak nagy szerepe van. Lehet, hogy egyesek úgy ítélték, hogy eljött ennek az ideje; eljött, de nem terjedhet ki minden kérdésre. Kell, hogy legyen néhány olyan nemzeti ügyünk, amelyet meg tudunk óvni ezektől a pártpolitikai, sokszor kicsinyes és sokszor túlhaladott küzdelmektől. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. Áder János frakcióvezető urat illeti a szó, a Fidesz képviselőcsoportjából. DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Elnök As szony! Tisztelt Ház! Miniszterelnök Úr! A miniszterelnök úr arról beszélt, hogy mi lesz hétnyolc esztendő múlva. Klasszikus viccel mondhatnánk, hogy azt most már tudjuk, hogy mi lesz hétnyolc év múlva - de addig mi lesz, miniszterelnök úr? Mi lesz 2006b an, mi lesz a ránk váró következő esztendőben? Két hete várjuk Gyurcsány Ferenc felelős nyilatkozatát egy olyan kérdésben, amelyben az Európai Unió vizsgálatot indított Magyarországgal szemben. A hosszú távú áramvásárlási szerződésekről van szó, minisztere lnök úr; és arról, hogy az Európai Unió versenybizottsága november 10én vizsgálatot indított Magyarországgal szemben. Tisztelt Országgyűlés! A kormány tagjai két hete tesznek egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat a villanyáram árával kapcsolatban. Igen, é ppen két hete itt az Országgyűlésben hallhattuk Orbán Viktor javaslatát, ami a luxusprofit letörését célozta. Akkor a kormány nevében felszólaló Kóka János nevetségesnek minősítette a javaslatot. Két nap sem telt el, amikor már arról értesültünk, hogy a Fi desz valójában nyitott kapukon dörömböl. Újabb két nap múlva előkerült az Energia Hivatal elnökének levele, amelyben a hivatal vezetője az indokolatlan mértékű luxusprofit csökkentéséről szólt. Ezután már csak egy napot kellett várni, és megtudhattuk, hogy a kormány valójában már hosszú hónapok óta tárgyal, estére pedig az is kiderült, hogy az áramszolgáltatók már vissza is fizettek 14 milliárd forintot. Nyilván szépen kérték őket. (13.40)
