Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 29 (273. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
3998 T/17700/953. számon, amely tartalmazza a támogatott módosító javaslatok körét, a szavazásra nem kerülő ajánlási pontokat, továbbá azokat, amelyekről határozni kell az Országgyűlésnek. Először megadom a szót Veres János pénzügyminiszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Miniszter urat illeti a szó. (8.40) DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Felzárkózás, foglalkoztatás és fejlesztés - ez jellemzi a jövő évi költségvetést, ennek jegyében készítette el a kormány a büdzsé tervezetét. Így fogalmaztam az expozémban közel egy hónappal ezelőtt, amikor elkezdődött a jövő évi költségvetés tervezetének vitája a Ház előtt. Ma sem mondhatok mást: továbbra is azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy ez a költségvetés segítse a felzárkózást, hozzájáruljon a foglalkoztatás bővítéséhez, gyorsítsa az ország fejlesztését. Tisztel t Ház! A felzárkózás Magyarország legfontosabb célja; ezen múlik, hogy milyen ütemben közeledünk az európai uniós átlaghoz, milyen gyorsan dolgozzuk le eddigi hátrányainkat. E téren az elmúlt tíz év során nagyon sok minden történt; Magyarország a térség le ggyorsabban felzárkózó gazdaságai közé tartozik ma is. Hadd említsek ezzel kapcsolatban néhány számot! A nemzetközi statisztikák, amikor felzárkózási folyamatról beszélnek, azt nézik, hogy egyegy ország az egy főre jutó GDP, vagyis jövedelemtermelés tekin tetében hogyan áll. A statisztikák szerint Magyarország egyre jobb helyet vív ki magának. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat honlapján nyomon követhetők a táblázatok: ha az egy főre jutó GDPt a vásárlói kvalitással összehasonlítjuk, kitűni k, hogy az elmúlt tíz évben Magyarország közeledett a leggyorsabban az uniós átlaghoz, jelentősen javítottuk pozíciónkat a visegrádi országokhoz hasonlítva. A cseh gazdasághoz képest a tíz esztendővel ezelőtti hátrányunk a felére csökkent, Szlovákiához és Lengyelországhoz viszonyítva pedig az előnyünk megduplázódott. Míg 1996ban a magyar gazdaság az uniós átlag 50 százalékát teljesítette, ma már több mint 60 százalékot, eközben Csehország helyzete e mutató tekintetében alig változott, és Lengyelország, val amint Szlovákia sem tudott olyan gyorsan közeledni, mint hazánk. Ennek a nem túl közismert ténynek a hátterében pedig az van, hogy a magyar gazdaság hosszú távon tartósan legalább 2 százalékponttal gyorsabban növekszik, mint az Európai Unió. Vannak persze időszakok, mint amilyen a mostani, tehát a 2005ös év is, amikor ennél is nagyobb a különbség javunkra, de nem volt olyan periódus, amikor ez a differencia kisebb lett volna 2 százalékpontnál. Jó esélyünk van arra, hogy ebben az évben a 3 százalékpontot is meg fogja haladni ez a bizonyos különbség Magyarország és az Európai Unió régi 15 országának átlaga között. Tisztelt Képviselők! A magyar gazdaságpolitika növekedésorientált, mégpedig olyan növekedést alapoz meg, amely fenntartható, amely hosszú távon biz tosítja az ország folyamatos felzárkózását. Azt már nem mondhatom, hogy a magyar növekedés mindig is fenntartható volt, ezért is tettünk meg mindent annak érdekében, hogy ez a helyzet 2001et követően 2002ben, illetve 2003ban megváltozzon. Ma a gazdaságo t a gyorsan növekvő export és a dinamikus beruházási tevékenység fűti; ez a helyzet fokozatosan, 2003tól alakult ki, s tavaly már kedvezően éreztette hatását. A költségvetés ezt a folyamatot kívánja továbbvinni úgy, hogy közben napirenden van az egyensúly lépésről lépésre történő, a gyors növekedés igényeit figyelembe vevő javítása. A felvázolt költségvetés alapján olyan gazdasági folyamatok várhatók, amelyek megalapozzák a fizetési mérleg egyensúlyának kedvezőbb alakulását a következő években, nagyobb mér tékű javulást eredményeznek a külső finanszírozási igényben, és előre tudunk lépni az államháztartási hiány csökkentésében is. A tervezett hiánycsökkentés a magyar gazdaság erejével és teljesítőképességével arányosan van a benyújtott költségvetési javaslat ban, s remélem, az elfogadott költségvetésben is ezzel arányosan fog szerepelni.
