Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 29 (273. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF):
3992 egy kicsivel, lépésről lé pésre jobb életkörülmények között, jobb életminőségek közepette tudnak felnőni, és ahol a szegénység nem termelődik újjá. Nagy a kihívás, tisztelt hölgyeim és uraim, hiszen az elmúlt években, csak az elmúlt tíz év leforgása alatt a társadalom alsó 10 száza léka és a társadalom felső 10 százaléka közötti szakadék több mint a tízszerese Magyarországon. Ebben az európai uniós átlag körülbelül hétszeres. Ez azért tragikus, mert Magyarországon mindez a rendszerváltás után nagyon gyors időszak alatt következett be . Tehát nagy a kihívás a kormány előtt, de éppen ezért reagáltunk gyorsan, és ezért céloztuk ezeket a kérdéseket, ezeket a problémákat különböző programokkal. Ha programokat kellene összefoglalnunk, akkor talán azt mondhatnánk egy mondatban, hogy a kormány célja az, hogy több felelősséget várjunk el azoktól, akik jobban élnek, és több lehetőséget biztosítsunk azok számára, akik rosszabbul élnek. Ehhez természetesen számos kormányzati program társul, a képviselő asszony által említett családtámogatási rendsz er átalakítása, az egységes családtámogatási rendszer létrehozása, ilyen az oktatási reform, ilyen a munkahelyteremtő program, beruházások, ilyen a fiatalok számára elindított Startprogram, a Fészekrakóprogram, a szakképzés átalakítása, hogy az oktatás, a munkaerőpiaci kereslet és kínálat találkozzon, ezért emeltük az ösztöndíjakat, ezért építünk még több kollégiumot, és ezért kezdünk egy tornaterem- és tanuszodaépítési programba, hogy ezzel is segítsük a fiatalokat. S ennek egy legújabb eleme, amit épp en tegnap jelentett be a miniszterelnök úr, az a bébikötvény, ami az élet kezdését segíti a fiataloknak, hiszen ezentúl, 2006. január 1jétől minden egyes gyermek számára a kormány 40 ezer forintot ad születésének pillanatában, és ezzel egyfajta vagyont ad az újszülöttnek, másik oldalról pedig megteremti a lehetőséget arra, hogy a családok is takarékoskodjanak, és segítsék a gyermekeik jövőjét ezáltal is. Ezekről a kezdeményezésekről szól tehát a száz lépés program, egy olyan társadalom, olyan ország megter emtéséről, amely biztonságosabb és igazságosabb környezetet biztosít a gyermekek és a családok számára. Ezért fejlesztjük az ország gazdaságát, ezért fejlesztjük a társadalmat, az egyén versenyképességét, miközben azért arra is oda kell figyelni, hogy ez a társadalom továbbra is egy összetartó, szolidáris társdalom legyen, hiszen a versenyképességet a szolidaritással nem lehet, nem szabad szembeállítani. A szolidaritás és a versenyképesség együtt, kéz a kézben képes ezeket a problémákat kezelni, és a szolid aritás és a versenyképesség között az “és” szócska a kormány száz lépés programja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend előtti felszólalásra jelentkezet t Gémesi György frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórumból: “A nemzeti együvé tartozás napja” címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Alig egy esztendeje, 2004. december 5én szavaz ott az ország arról, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgárságát érintő kérdéssel foglalkozzone az Országgyűlés. Sokunkat hidegzuhanyként ért az a tény, hogy bár valamivel többen válaszoltak igennel, mégis a népszavazáson való részvétel nem érte el még a törvényes minimumot sem, így érvénytelennek minősült. A szavazás napját hangos, sokszor méltatlan politikai kampány előzte meg, ami előrevetítette árnyékát az eredménytelenségnek. Nem arról szólt a kampány, hogy a kérdés kapcsán hogyan találhatnán k meg a közös pontokat, hanem arról, hogy melyik politikai erő tudja legyűrni a másikat. Ma már józan fejjel végiggondolva az eseményeket, megállapítható, hogy nagyot hibáztunk, és ebben mindenkinek megvan a felelőssége, olyan mértékben, amilyen politikai erővel bír. A népszavazás után eltelt egy esztendő viszont lehetőséget ad arra, hogy ennek távlatából újragondoljuk a történteket, higgadt fejjel, a napi pártpolitikán felülemelkedve és a magyarságnak
