Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - Az országos fejlesztéspolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ENDRE SÁNDOR (Fidesz):
3958 magyarázza azt, hogy miért ilyen kevesen vesznek részt ebben a vitában. Ha ennek erre az időpontra időzítése valami szándékosságot jelent, akkor azt gondolom, hogy ez még keserűbb, még komolyabb tanu lságokat jelenthet. Kérem, engedjék meg, hogy az előbb kialakult vitában, ami a bizonyos fejlesztési pólusokra vonatkozott, én is elmondjam a véleményemet, hiszen ez az előterjesztés úgy épül fel, hogy a nagyvárosokra fejlesztési pólus szerepet oszt, és ak ad egykét város, amely ezen pólusok társközpontjává válik, és én úgy látom, hogy ebből a rendszerből nagyon fontos városok kimaradnak. Tehát ilyenféleképpen a nagyvárosok mint fejlesztési pólusok nem tisztázottak, sokkal inkább megosztóak mind a politikai , mind a szakmai közvéleményben; hogy csak mást ne mondjak, ott nálunk a DunaTisza közén így maradt ki például Baja, amelyik, azt hiszem, nagyon érdekes geográfiai, logisztikai helyzetben van ahhoz, hogy szerepét értékeljük és ne leértékeljük. Vagy a mási k Kecskemét, vagy inkább úgy mondanám, hogy a LajosmizseKecskemétKiskunfélegyháza innovációs sziget vagy innovációs tengely, amely az elmúlt időszakban igen komoly beruházási tőkét vonzott oda, és ami a helybeliek, az ott élő emberek számára nagyon fonto s, a munkanélküliség bár ott is növekszik, tehát az ott is trend, ott is tendencia, azonban korántsem olyan mértékben, mint a DunaTisza köze más területein. Tehát ilyenféleképpen az a hagyományos struktúra, a hálózatba szerveződés és együttműködés talán j obban szolgálná az itt élő emberek életét, talán jobban szolgálná ennek a területnek a fejlesztését, hiszen itt eléggé szép kezdeményezések voltak a clusterek kialakulására, kialakítására. (Domokos László: Biztos így van!) Köszönöm szépen, tehát ez biztos így van. Az ilyen nagyságrendű települések, azt gondolom - és főleg itt az Alföldön a meglevő településszerkezetet figyelembe véve - kulcsszerepet kellene, kell hogy játsszanak a fejlesztési kérdésekben. Azt gondolom, ugyanúgy, ahogy a későbbiekben a terül etfejlesztési koncepcióval kapcsolatban is elmondható, itt is, hogy egyik javaslat sem tekinti a vidéket fontos tényezőnek. Az a véleményem, hogy a vidéki települések összefogásával és önszerveződésével, az abban rejlő energiákra építve sokkal nagyobb mért ékben tudnánk előrejutni a területfejlesztés ügyében. Amennyiben az ebben a javaslatban szereplő felépítés valósul meg, vagyis tehát a Budapest, fejlesztési pólusok, nagyvárosok és a többi, akkor a területfejlesztés esetében bebetonozunk egy központilag fe lépített és önkényesen kiválasztott hierarchiát, ami, azt gondolom, ellentétes a javaslatban megfogalmazott alapelvvel, mely szerint a területfejlesztési politika során a szubszidiaritás és a decentralizáció betartása kiemelten fontos szempont. További sze mpontként szeretném önöknek elmondani, hogy véleményem szerint a fejlesztési koncepció azzal, hogy nem tartalmaz forrásösszetételt, és azt sem tartalmazza, melyik fejlesztési irányzatra mennyi összeget kell biztosítani az érintett időszakban, ilyen módon e z egy ígérethalmaz marad. Éppen most hallhatjuk a sajtóban, hogy a brit miniszterelnök Magyarországra érkezése kapcsán milyen bejelentésre készül a különböző EUs források elvonása tekintetében, éppen a tíz legutóbb csatlakozott tagállammal kapcsolatban. A zt gondolom, ilyen szempontból nagyon fontos az, hogy fölvessük a forrásösszetételt. Ezt egy koncepcióban valamilyen módon érdemes fölvázolni. Egyébiránt ezt a legkisebb magyarországi önkormányzatnál is megteszik, amikor a következő évi költségvetési konce pciót összeállítják. Tehát én azt gondolom, hogy egy ország fejlesztési koncepciójában is ennek helye van a konkrét lépések megfogalmazása szempontjából. Végezetül azt hadd mondjam még el, hogy az országos fejlesztési koncepció itt az anyag alapján kitűzi célként, hogy el kell készíteni az uniós források felhasználásához szükséges stratégiai tervet és operatív programokat, valamint intézkedik arról, hogy a stratégiai terv az Unió részéről el legyen fogadva. Ugyanakkor nem foglalkozik azzal, hogy a kormányon belül ki a felelős a koncepció elkészítéséért, kiket és milyen mélységig kívánnak bevonni az előkészítő munkába. Azt gondolom, hogy fontos lenne egyfajta párbeszéd rögzítése a koncepcióban annak érdekében, hogy az ország
