Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - FARKAS SÁNDOR (Fidesz):
3934 képviselőtársaimat, hogy mi nem tartjuk alkalmasnak az általános vitára s em, mondhatnám, éppen ezért akkor is kértem, hogy vonják vissza ezt a törvényt. Ma is meggyőződésem, és azért nem nyújtott be az ellenzéki oldal módosító indítványt a törvényhez, mert tudnám sorolni, és ha még lesz időm, sorolni is fogom: gyakorlatilag a t örvényt újra kellene írni. Úgy látjuk, hogy a kormányzatnak erre semmiféle affinitása nincsen, éppen ezért módosító indítványt nem kíván az ellenzék - új szövetkezeti törvényt - ebből az aspektusból megfogalmazni és írni, mert az egészet paragrafusonként ú jra kellene szabályozni. Erről elkezdtem a múlt héten a gondolataimat, most folytatom annak, aki még erre kíváncsi, már csak azért is, hogy néhány gondolattal továbbmenjünk a kérdések problémahalmazán. A múlt héten a 32. §ig jutottam el. Ezt mondhatnám a kilencvenvalahanyadikig, de azt hiszem, hogy amikor a szövetkezeti tisztségviselők témaköréhez jutottunk el, az is rendkívül kényes kérdés, már csak azért is, mert a 32. § szintén gumiszabályt vezet be, amely arról szól, hogy a szövetkezet vezető tisztségv iselője nem lehet vezető tisztségviselő a szövetkezethez hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságban vagy szövetkezetben. Akkor, amikor az alapszabályról szóló 11. § (2) bekezdés a) pontja még azt sem kívánta meg, hogy minden tevékenységet felvegyene k az alapszabályba, akkor honnan fogják megállapítani, hogy mi az a hasonló tevékenység, ha nincs lefektetve írásban? Az ilyen szabályozás teljesen elfogadhatatlan. Először is minden tevékenységi kört fel kellene sorolni az alapszabályban, másodszor nem ha sonló tevékenységről kell rendelkezni, hanem azonos tevékenységről, és meg lehet kérdezni, mi az, hogy hasonló. Alakban, színben, formában vagy miben hasonló? Ilyen megfogalmazású törvénnyel tehát nem lehet mit kezdeni megállapításom szerint, tisztelt képv iselőtársaim. De mondhatnám tovább a 34. §t, ahol szintén a vezető tisztségviselő megbízatásának megszűnéséről rendelkezik a törvény. A 34. § (3) bekezdéséről is tudnám mondani a problémáimat, de talán egy érdekességnek tűnő szabályozást tartalmaz a törvé ny a felügyelőbizottságokról szóló 37. § bekezdései szerint, amely szerint a felügyelőbizottság tagjainak egyharmadát a szövetkezettel munkaviszonyban álló munkavállalók közül kell választani. Mi van akkor, ha alapításkor még nincs munkavállaló? Mert tudju k, hogy van ilyen szövetkezet, amikor csak hatanheten összeállnak a törvény szerint, és szövetkezetet alakítanak. Akkor már ennek a feltételnek sem tudnak megfelelni. De említhetem a 30. §t is, ahol az alapszabálynak lehetőséget kell adni arra, hogy az i gazgatóság elnökét, illetve tagjait, ha a szövetkezet fő tevékenysége különleges szakértelmet feltételező irányítást igényel, akkor kívülállókból is megválaszthatja vezető tisztségviselővé. Ugyanakkor a felügyelőbizottságról szóló 39. § h) pontja akként re ndelkezik, hogy a felügyelőbizottság hagyja jóvá előzetesen azt a szerződéses kötelezettségvállalást, ha a szövetkezetet az alapszabályban meghatározott összeget meghaladó mértékig kötelezi. Kérdésem: ehhez nem kell szakértelem? A felügyelőbizottság pusztá n az összegszerűség esetén minden felelősséget magára vállal? Elképesztő! Mondhatnám tovább az összes paragrafust, de megkímélem tisztelt képviselőtársaimat, mert van még öt oldal, amit el tudnék olvasni, és folyamatosan kritizálni tudnám csak a törvényt, de nem akarok visszaélni a többi képviselőtársam bizalmával. Összegzésképpen végképp el szeretném mondani, és meg szeretném önöket kérni arra, hogy gondolják végig: ilyen butaságot és a butaságon kívül ilyen súlyos törvénymódosítást vagy új törvényt benyúj tani, amely emberek tíz- és százezreit fogja érinteni, úgy gondolom, olyan felelőtlenség a mai kormányzat részéről, amit természetesen támogatni nem tudunk. (23.10) Talán zárásképpen annyit el szeretnék mondani: az a szövetkezeti üzletrész fogalom, ami ebb en a törvényben lefektetésre került, nagymértékben megbontja azt a nyugvónak látszó és egyre megnyugodottabb helyzetet teremtő agrártársadalmat, amely az elmúlt 15 évben bizony elég sok
