Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
3927 tulajdonába érkeztetését támogató spekulációs szándékot. Érdekes, a szövetkezeti tagsággal szembeni törvénymódosító lobbitevékenység olvasható ki a MOSZ felső vezetőjének a mezőgazdasági bizottsághoz írott leveléből, amely szerint: “A jelenleg üzletrésszel rendelkező szövetkezetek vagyona több évtizedes, a mai tulajdonosi összetételhez nem köthető gazdálkodás során jött létre.” Érdekes és egyúttal elgondolkodtató a szövetkezeti érdekképviselet egyik vezetőjének eme freudi elszólása, amely nem kevesebbet állít, mint hogy a tulajdonos tagságnak se mmi köze sincs a mai szövetkezeti tulajdonhoz. Annak a szövetkezeti tagságnak, amely tagság évtizedek fáradságos és viszontagságos munkájával teremtette meg a jelenlegi szövetkezeti vagyont, ráadásul ennek a derékhadnak a passzív tagi állományba kerülése ó ta évről évre csökken a szövetkezetek vagyona, és mintha ezt a statisztikai adatot sem ismerné a szövetkezeti érdekképviselet. Amennyiben a jelenlegi szövetkezeti tagsághoz nem köthető a jelenlegi tulajdon, akkor kinek a gazdálkodásához köthető ez a tulajd on? Talán csak nem az 1988 és 1990 között a szövetkezeti vagyont saját vagyonba apportáló felső vezetéshez köthető a vagyonteremtés, amely vagyonkimenekítés valójában már 1990 előtt tönkretette a szövetkezeteket? Igen. Most érkeztünk el ahhoz a történelmi fordulathoz, amikor a belső tagok jog- és tulajdonfosztása kerül törvényerőre az egyik szövetkezeti érdekképviseleti szervezet asszisztenciájával. Mint ahogyan a klasszikus szocialista idők forgatókönyvei szerint történni szokott, mindig a dolgozók kérték a számukra hátrányos intézkedéseket, most is a szövetkezeti érdekképviselet kérte a mezőgazdasági bizottságtól a szövetkezeti tagság érdekeivel ellentétes módosítások törvénybe kerülését. Mindig emlékezni fogunk a MOSZnak ezen a szövetkezeti tagokkal sze mbeni politikai állásfoglalására. A szövetkezeti tagság vagyonteremtő tevékenysége megkérdőjelezésének egyedüli célja az üzletrésztulajdoni hányaduknak ezáltali megkérdőjelezése, majd törvényi relativizálása. Ezt az üzletrésztulajdonfosztást a tagok közö tti permanens diszkriminálással valósítja meg az előterjesztő. Korábban a külső és belső üzletrésztulajdonos tagok között folyt a megosztó munka, jelenleg az aktív és passzív szövetkezeti tagok közötti megkülönböztetés van napirenden, amely megosztó polit ika tudvalevően mindig az illetők vagyoni kifosztását szolgálja. Mivel jelen esetben ezek a diszkriminációs megnyilvánulások a törvénytervezetbe is bekerültek, a jelenlegi törvénytervezet alkotmányos aggályokat is felvet. A 99. § a szövetkezeti üzletrészek befektetői részjeggyé történő átalakításáról rendelkezik. A jelenleg hatályos 2000. évi új szövetkezeti törvény ezzel szemben az üzletrészek részjeggyé történő átalakítását írja elő, de ezzel a részjeggyel a szövetkezeti tag szabadon rendelkezhet. A befek tetői részjegy ezt a tulajdonról való szabad rendelkezést hivatott megszüntetni. A fennmaradó korlátozott lehetőségekről a törvénytervezet 100102. §ai rendelkeznek. Ezen paragrafusok lényegi rendelkezései arra irányulnak, hogy az immár befektetői részjeg ytulajdonossá avanzsált tulajdonos tag semmiféleképpen sem férhessen hozzá a tulajdonához. Az üzletrészeknek befektetői részjeggyé történő konvertálásáról rendelkező 103. § szolgál az átszámítás alapjául: “A megelőző 12 naptári évben alkalmazott, a szövetk ezet által visszavásárolt üzletrészek árfolyamának súlyozott számtani átlaga.” Mivel közismertek a névérték 5, 10, 15 százalékán történt egykori üzletrészmegváltások, ebből látható a tulajdonos szövetkezeti tagok tulajdonrészének tudatos törvényi leérté kelése. Ezáltal az a diszkriminatív helyzet áll elő, hogy a névérték 100 százalékán kifizetett külső üzletrésztulajdonossal szemben a belső tag tulajdonát a törvény devalválja. Másik diszkriminatív eleme a jelen tervezetnek, hogy miközben a szövetkezeti t ag tulajdona leértékelésre kerül, addig a szövetkezet az ÁPV Rt. kezelésében lévő szövetkezeti üzletrészekhez 100 százalékos névértéken, térítés- és tehermentesen jut hozzá. Ugyanazon törvényen belül ugyanazon üzletrésszel kapcsolatban egészen eltérő a sza bályozás. Hasonlóan diszkriminatív törvényi helyeket lehetne idézni az előterjesztő által most kreált befektetői tag jogai és a szövetkezeti tag jogai között. Természetesen itt is a szövetkezeti tag hátrányára történik a kodifikáció.
