Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. NÉMETH IMRE (MSZP):
3925 Tisztelt Képviselőtársaim! További felszólalót nem látok, így megkérdezem Pásztohy András államtitkár urat - aki jelzi, hogy nem kíván most válaszolni a vitában elhangzottakra. Az általá nos vitát lezárom, és mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a vita lefolytatására későbbi ülésünkön kerül sor. A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájá nak folytatása ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Soron következik a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztést T/18205. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/18205/2. és 3. számon kapták kézhez képvisel őtársaim. Bejelentem, hogy a mai vita során az előterjesztőt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, Pásztohy András államtitkár úr helyettesíti. Képviselőtársaim, most az írásban előre jelzett képviselői felszólalások kö vetkeznek, a napirendi ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Németh Imre képviselő úrnak, MSZP. DR. NÉMETH IMRE (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a szövetkezeti törvény előterjeszté se megteremti Magyarországon is annak a lehetőségét, hogy az európai normák szerinti szövetkezetek alakuljanak meg. Sajnos, a kilencvenes évek elején, jelesül 1992ben olyan szövetkezeti, illetve szövetkezeti átmeneti törvény született, amit az akkori törv ényhozók arra találtak ki, hogy mindenki meneküljön a szövetkezetekből, lehetőség szerint fogja a kis vagyonát, és más termelési formában folytassa a tevékenységét. Az elmúlt évtizedben bebizonyosodott, hogy ez végzetes hiba volt, hiszen egy olyan dezinteg rációs folyamatot hozott létre a mezőgazdaságban, amelynek a levét még ma is isszák a mezőgazdasági termelők. Ellentmondásos helyzetet hozott a mostani időszakban is, hogy egy 2000es szövetkezeti törvény is el lett fogadva. Tehát a '92. évi I. törvény mel lett egy újabb szövetkezeti törvény élt párhuzamosan. Ezért van szükség egy egységes szabályozásra, amely a szövetkezetek tekintetében végre ismét elismeri, hogy a gazdasági funkciókon túl kulturális, szociális, vidéki közösségteremtő funkciója is van egy ilyen típusú szerveződésnek, amely nemcsak a profitérdekeket, az eredménynyereséget veszi figyelembe, hanem az emberi szempontokat is egyegy vidéki településen, egyegy vidéki térségben. A jogszabály nem terjed ki minden egyes szövetkezetre, hiszen a laká sszövetkezetekről külön törvény szól, és természetesen a biztosító és a pénzügyi szövetkezetek esetében is él ez a követelmény. Természetesen a szövetkezetek vagyoni kapcsolatainak újraszabályozására volt elsősorban szükség, hiszen annak idején az üzletrés zt, ismétlem, azért találták ki, hogy a szövetkezetek feloszthatók és széthordhatók legyenek. Bebizonyosodott, hogy egy, az adott tevékenységhez köthető, fel nem osztható vagyon a mindenkor az adott településen gazdálkodókat tudta volna segíteni, még akkor is, ha a termelő funkció fokozatosan kikerült volna a szövetkezetekből, de az áruk piacra juttatását és a közösségi szolgáltatási célokat e vagyon alapján eredményesen el lehetett volna látni. Most a szövetkezetek megkapják annak a lehetőségét, hogy ilyen vagyonalapot hozzanak létre, természetesen tiszteletben tartva azt, hogy a korábbi vagyonfelosztás következtében létrejött üzletrészek befektetői részjeggyé vagy átalakított befektetői részjeggyé válthatók, és ennek kapcsán hasznosíthatják. Természetesen a szövetkezeti tagok megkapják azt a lehetőséget, hogy esetleg felajánlják a közösségi alap javára is. Az üzletrész így 2007. július 1jétől meg fog szűnni.
