Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - Egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FARKAS SÁNDOR (Fidesz):
3904 megfelelően hosszú távon bérleti használati lehetőséget biztosít. Tehát itt nincs szó vételről, főleg a nagyobb területek tekintetében, hiszen a jelenlegi lehetőségeket is csak a kisebb területekre, a “Földért életjáradék” programban az NFAhoz került területekre, illetve más egyéb, elaprózott területekre kívánják biztosítani. Így, úgy gondolom, azt mondani, amit Kékkői úr mondott, hogy semmi köze a törvényjavaslatnak ahhoz, amit az Agrárgazdasági Ta nács leírt, akkor nem értjük meg, hogy mi van abban a javaslatban. Épp a környezeti szempontokat emelte ki, éppen az állattenyésztés hatékonyságát emelte ki, tisztelt képviselőtársam, ehhez hozzátartozik az, hogy ha az állati abraktakarmányt intervenciós á ron kell megvenni, akkor lehet, hogy az állattenyésztésen nincs nyereség. De ha valaki megtermeli azt hatékonyan, akkor már tud versenyezni esetleg nyugati versenytársaival. Tehát erről szólt az én értelmezésemben az Agrárgazdasági Tanács jelentése, teljes en szinkronban van a javaslat. Nyilvánvalóan minden jóindulatú finomítást, javítást elfogadunk, de azért bizonyos elvi kérdéseket, úgy gondolom, helyre kell tenni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Járvás István képviselő úrnak, Fidesz. JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Csak egy dologra szeretnék reflektálni Németh képviselőtársamnak, mégpedig arra, hogy a 2003. évi aszály milyen nehéz volt az állattartóknak, se szalma, se széna, se lucerna nem v olt, és sok pénzükbe került. Ebben önnek teljesen igaza van. Csak azt nem értem, hogy akkor 2003ban miért kaptak aszálykárenyhítést a halastótulajdonosok, míg a húsmarhatartók, akik ott legeltettek a halastótól 50 méterre, azok nem kaptak. Már a legelőte rület régen kiszáradt, amikor a halastóban még víz volt. Ez is azt jelenti, hogy azért mégiscsak ahol jó a lobbierő, ott volt aszálykárenyhítés, ahol nem, ott nem. Pedig úgy tudom, hogy a koppenhágai egyezménnyel úgy jöttünk haza, hogy ha valamiben jók vag yunk, az a húsmarhatartás, ha van lehetőség, meg is látszik, nem is növekszik olyan jelentős mértékben, a halastó viszont annál jobban. Hiszen már nem is FVM van, hanem halászati minisztériumunk van itt, a szárazföld közepén, a kontinens belsejében. Köszön öm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Farkas Sándor képviselő úrnak, Fidesz. FARKAS SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amit Németh Imre képviselőtársam mondott, és é n most Járvás képviselő úrhoz is csatlakozom, tehát ha azok az aszálykárok tisztességesen kifizetésre kerültek volna, ahogy nem került kifizetésre, akkor ezt a kárt lehetett volna enyhíteni. De még egyszer mondom, nem az aszálykár miatt lettek az állatteny észtő telepek becsukva. Nem az aszálykár miatt hagytak fel a gazdálkodók az állattenyésztéssel. Ezt konkrétan tudom, merem bizonyítani is, mert ez egyszerűen nem igaz. Az biztos, hogy megnövekedett minden egyes állattartó telep takarmányköltsége, ezt nem v itatom el, mert ez természetes, mindannyian így éltük meg 2003at, még 2004 első felét is. De ez nem jelenti azt, hogy ezeket a telepeket ezért kell eladni. Ott lehet, hogy valami teljesen másról van szó, amit már nem is akarok forszírozni. Még egy dolog, ezt a bizottsági ülésen is elmondtam: ha ez a törvény életbe lép, azokban a térségekben össze fogja borítani azt a nagyon labilis földtulajdonviszonyt, amit ma bérleti viszonynak nevezünk, mert biztos vagyok benne, hogy olyan bérletidíjfelhajtó ereje lesz , amit majd
