Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - Egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
3899 hogy a halastavaknak is ugyanilyen kiváltságos jogosultsággal termőföldhöz és minden egyébhez lehessen jut ni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén öt percre megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita e szakaszában a 4. számú módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni. Ez a módosító javaslatom a törvényjavaslat 4. §ának a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 21. § (3)(4) bekezdéseit érintően az elhagyását javas olja. Mivel nincs definiálva az állattartó telep fogalma, a működéséről nem is beszélve, a törvényjavaslat 4. §ának nincs értelme. Az általános vita során is kifejtettem, és most is elmondom, hogy ez a módosítás ugyanis nagykaput nyitna a pénzügyi befekte tő társaságok magyarországi termőföldmonopóliuma felé. A földtörvény módosítása az egész magyar agrárium érdekei ellen van. De elsődlegesen éppen azt az állattenyésztő ágazatot teszi tönkre, amelynek az érdekében hivatkozik álnokul. Talán nem véletlen, ho gy az állattenyésztő szakmai szervezetek, köztük az Állattenyésztők Szövetsége, az állattenyésztő szakmai körök és az illetékes akadémikusok törvénytervezettel kapcsolatos támogató álláspontjával sehol sem találkozunk. Természetesen nem találkozunk a minda nnyiunk által szakmai tiszteletnek örvendő Agrárgazdasági Tanács szakmai támogatásával sem, hiszen egy önmagára valamit is adó szakmai szervezet és szakember egy ilyen nemzeti ágazati önleépítést nem támogathat. Magyarországon, ahol ez ellen a szakvélemény publikálására még ma sincs tényleges lehetőség, sokatmondó a szakmai körök ezen beszédes némasága. A törvénytervezetek benyújtóitól részletes szakmai indokolást és hatástanulmányt vártunk volna el, de az előterjesztés mellől mindkettő hiányzik; valójában azért, mert az állattenyésztés csupán egy hivatkozási alap a földtörvény tulajdonképpeni fellazítása érdekében. Szintén az általános vita során elmondtam, fordítsuk le a jogi nyelvezetet szakmaira, és meglátjuk, mit is tartalmaz valójában ez a törvénymódos ítás. A 4. § (3) bekezdése hiteles állattenyésztői fordítása a következőképpen hangzik: Bármely társas vállalkozás, egy kecskeól egyéves működtetése fejében örök időkre jogot nyer az adott település bármely művelési ágú teljes területére. (Közbeszólás a Fi desz soraiból: Úgy van!) A kizárólagos jog megszerzésének pillanatától fogva a kecskeól további működtetésétől már el is lehet tekinteni. Persze, hiszen a kecskeól és az állattenyésztés csupán hivatkozásul szolgál a társas vállalkozások korlátlan földszerz éséhez. Egyébként a jogilag nem definiált állattartó telepnek az ugyancsak nem definiált működtetését nevezi az előterjesztő feltételekhez kötöttségnek. Na meg még azt tartja erős korlátnak, hogy a nevezett kecskeól egyéves működtetése fejében nem szerez a z egész országra előhaszonbérleti jogot a társas vállalkozás, csupán a kecskeól fekvése szerinti település egész határára válik jogosulttá. Amennyiben egy kicsit is komoly szakmai előterjesztésről, nem pedig nemzetközi társas vállalkozások diktátumáról le nne szó, úgy nem kellett volna a megelőző többéves működtetés éves árukibocsátásához, vagy éves átlagos számosállatlétszámhoz kötni, majd ebből kiszámítani a szükséges takarmányterület igényét? Ezzel a törvényjavaslattal a tényleges állattenyésztő telepek elől vinnék el ezek a preferált föld- és EUtámogatásspekulánsok a takarmánytermő területeket. Módosító javaslatommal ezt szeretném megakadályozni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban. - Font Sándor: Nagyon igaz!) ELNÖK (dr. Világosi Gáb or) : Most kétperces felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Lengyel Zoltán képviselő úrnak, Fidesz.
