Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - Egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
3898 A törvényjavaslatban szereplő 4 ezer forint/aranykorona kártalanítási összeget irreálisan alacsonynak tartjuk, valójában hektáronként átlagosan mindössze 80 ezer forintnak felel meg, noha a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet átlagosan jelenleg is 300 ezer forint/hektár áron vásárol földet. A 8 ezer forint/aranykorona kártalanítási összeget a 4 ezer forint/aranykoronával szemben méltányosabbnak érezzük. Az eredeti törvényjavaslat elfogad ása esetén a jövőben már csupán egy nagyonnagyon részleges, 4 ezer forint/aranykorona kártalanítást kapnának a termőföldjogosultak. Egyébként a maga a törvénymódosítást beterjesztő kormány is elismert egyfajta államosítási szándékot, hiszen a részaránytu lajdonos akarata ellenére történik a termőföld járandóságának az elállamosítása, továbbá a piaci érték töredékét kapja csupán kártalanítás címén. (20.20) Ha az állam mindenáron meg akarja szerezni a még ki nem osztott részaránytulajdonokat, legalább méltán yosabb árat fizessen érte. Vagy ha ez nem elfogadható, akkor fogadják meg az egyik kormánypárti képviselőtársam javaslatát, és vonják vissza a törvényjavaslat erre vonatkozó részét. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki a vita e szakaszában felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, így a vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 4. és 5. pontjaira, ami az előhaszonbé rleti jogról szól. Ötperces időkeretben megadom a szót elsőként Font Sándor képviselő úrnak, Fidesz. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mind a két indítványhoz tennék megjegyzést. Kékkői Zoltán képviselőtársam, gond olom, majd saját indítványát megindokolja, amellyel teljesen egyetértek. Elmondtuk, álláspontunkat fenntartjuk, gyakorlatilag a tőkések és a külföldiek kezére való termőföldátjátszás burkolt formája az, amit önök az indítványban megfogalmaztak. Nyilvánvaló , Kékkői Zoltán a 4. pontban ezt vissza akarja állítani, és biztosítani, hogy ilyen könnyűszerrel azért mégse juthassanak már termőföldhöz olyanok, akiktől meg tudtuk védeni idestova 15 éven keresztül. Ugyanez a törekvés található Orosz Sándor indítványába n, mert szemben Kékkői Zoltán indítványával, amelyet a bizottságok sem és a kormány sem támogat, Orosz Sándor indítványát a bizottságok is és a kormány is támogatja. Orosz Sándor indítványában az szerepel, hogy az egyébként kormányzati szándék szerint álla ttartó telep és annak üzemeltetője milyen formában kaphat, juthat termőföldhöz, amit mi erősen megkifogásoltunk. Orosz Sándor bevezeti, hogy még a halastó üzemeltetője is ugyanilyen jogosultságokkal rendelkezzen. Én nem tudom, önök szerint hogyan is működi k manapság a halastóüzemeltetés, de a halakat legeltetni nem kell általában; a rét, legelő, kaszáló, erdő és minden egyéb, ami itt föl van sorolva, hogy mi minden területeket kaphatnak majd a halastó üzemeltetői. Én tudom, hogy Orosz Sándor a halastavak k oronázatlan királya vagy sellője, sellő Barbieja, nem tudom, és az Országos Halászati Szövetség elnöke is, de azért az, hogy a halastavak is ugyanezzel a joggal rendelkezzenek, amit egyébként mi az állattartó telepeknél is kellő fenntartással fogadtunk, e z szerintem elfogadhatatlan. Még inkább durván kijátssza azt a rendelkezést, hogy egyelőre, amíg az Unió bennünket nem kötelez - és erre moratórium van, tudjuk - minden eszközzel, nemzeti szabályozással próbáljuk megvédeni a termőföldet, azt a magyar gazdá k tulajdonában próbáljuk megtartani, nem üzemek és nem üzemeket tulajdonló külföldiek kezébe, mert ez a szelep most már nem szelep meg nem kiskapu, ez nagykapu, amelyen áramolhatnak be az újkori leendő tulajdonosok. Szeretném tudni, hogy a kormány, amely t ámogatta ezt az előterjesztést, netán a bizottságok többsége, amelyek támogatták ezt, hogyan vélekednek erről az indítványról, és vajon mi indokolja,