Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
3893 A másik kérdéskörben az Európai Unió adóügyi és vámügyi főigazgatóságától, sajátos módon Kovács László korábbi MSZPpártelnök, most európai uniós biztos hivatalából került ki ez az áfairányelv, amely a 17. cikkely (6) bekezdése alapján a tagállamoknak megtilthatja a nem teljes egészében üzleti tevékenys ég folytatását. Ez az érv hangzott el azzal szemben, hogy maradjon meg az 50 százalékos vissza nem igényelhetőségi szint a törvénytervezetben bemutatott 70 százalékkal szemben. Ez az irányelv valóban arra utal, hogy a szórakozás és a luxus kategóriájába ta rtozó kérdéseknél a tagállam megtilthatja a visszaigénylést. Viszont egyértelművé vált, hogy ez a mérték ilyen nagyságrendben nem lehetséges, és valóban itt a szakmai józanság és a törvények betartásának alapján, európai uniós tagállamként, az Európai Unió kötelező irányelvének figyelembevételével ismerte ezt fel a bizottság józan többsége, és ez alapján adta meg a támogatását. Így azt kell mondanunk, hogy a bizottságban annak ellenére, hogy a korábbi időszakban jó néhány olyan kérdésben, ahogy az előterjes ztő is elmondta, adóemelések történtek, ebben jelentős visszalépés történhet, amely a vállalkozók számára egy 1012 milliárd forintos megtakarítást jelenthet, ezért a bizottság többsége ezt támogatva kéri a parlament támogatását is. Köszönöm figyelmüket. ( Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen, és tájékoztatom képviselő urat, hogy a költségvetési bizottság nem jelezte azt a szándékát, hogy előadót kívánna állítani. Írásban szokták jelezni, és ilyen nem érkezett el h ozzánk. (20.00) Megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, Fidesz. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A Tállai András nevével jelzett áfatörvénymódosításnak szerintem az előélete, jelenlegi élete - és tartok tőle: utóé lete is - tökéletesen jelzi a Szocialista Párt magatartását adókérdéshez és az Unióirányelvű kérdésekhez is. Adókérdés, mert önök találták azt ki, hogy cégeknek, vállalkozásoknak az általuk használt telefonköltség áfatartalmát csak részben lehessen vissza igényelni, s először egy 30 százalékos résszel kurtították meg a vállalkozókat. Kérdezem én persze, hogy hol is van az a kérdés és emögött a válasz, hogy vajon hányszor emeltek önök adót. Mert igaz, hogy az áfa egy ismert adófajta, csak azt megtiltani törv ényi szinten, hogy nem igényelhető vissza teljes mértékben az áfa, ez természetesen annak a vállalkozásnak terhelést jelent, történetesen adóterhelést az áfa tekintetében. De amint említettem, e törvény benyújtása jellemző életet mutat a szocialista frakci óra, hiszen a kormányt és a frakció tevékenységét az Európai Unió több alkalommal már kifogásolta, és emlékszünk rá, ugyanezen adótörvények kapcsán most ősszel nagy kapkodva módosítaniuk kellett négyszer egymás után a kormány által benyújtott regisztrációs adótörvényt a gépjárművekre, merthogy annak módját, fajtáját az Unió megkifogásolta. Aztán igazi szocialista huszárvágással ezt úgy sikerült módosítani, hogy 270 százalékkal fölemelték az adófajta mértékét, majd ebből az Unió előírásainak megfelelően némi nemű csökkentést is eszközöltek. De ugyancsak vesztesként kell megítélnünk a kormány és a szocialista frakció tevékenységét a termékdíj kapcsán, ami a regisztrációs adóról szóló kifogásolás után mintegy két héttel következett be. Elmondták, hogy a termékdí j önök által megszavazott változata szintén nem felel meg az uniós előírásoknak. Aztán itt van az azóta sem lezárult vita, az áfaarányosítás kérdése, amelyben önök 2004ben kitalálták, hogy az Uniótól és a magyar költségvetésből támogatás címén kapott beru házási pénzek, e beruházások áfáját nem lehet teljes egészében visszaigényelni, csak annyi részben, amennyi önrésze volt a beruházónak; a támogatási rész után az áfát nem igényelhetik vissza. Hihetetlen mértékű terhelést okoztak ezzel természetesen a válla lkozóknak. Természetes, hogy ez is egy tipikus burkolt adóemelés, hiszen egy létező adófajtához, annak visszaigényléséhez nem engedték hozzájutni a vállalkozót.
