Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - Az Alkotmánybíróság által részben alkotmányellenesnek nyilvánított, ezért a köztársasági elnök által visszaküldött, a felsőoktatásról szóló, az Országgyűlés 2005. május 23-ai ülésén elfogadott, de ki nem hirdetett törvény tárgyalása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
3879 kifogásolják, hogy ezt velük nem egyeztették, későn kapták meg, rövid határidővel kellett véleményezni, és egy csomó olyan dolgot, ami nem éppen a valódi kompromisszumkötési szándékot mutatja. Arról pedig, hogy volte túlzott radikalizmus az OMnél, tisztelettel, ha valaki visszaemlékszik még a CSEFTnek nevezett korábbi tervezetekre, az valóban hajmeresztő volt. Nem véletlen, hogy akkortájt Schlett István politológus egy olya n könyvet is írt, hogy: “A ’felvilágosult ész’ esete a felsőoktatással”, és egyáltalán nem dicsérő jelleggel, hanem azt kifogásolta, hogy a tárca boldogítani akar mindenkit azok szándéka ellenére is. Ilyet utoljára, tisztelt képviselőtársaim, a felvilágoso dás korában is Robespierreék mondtak. Szerintem ez nem volt helyénvaló. Azóta megszelídültek az álláspontok, de érdemi és komoly, megfontolt, koncepciókra is helyezett elmozdulás sajnos továbbra sem történt. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kétperces felszólalásra megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, az MSZPből. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Pósán képviselő úr a parlamenti viták jegyzőkönyvének fellapozását ajánlgatja nekem. Viszonzásul én ha dd ajánljam Pósán képviselő úrnak a törvény szövegének a fellapozását. Egészen biztosan nem ártalmas az sem, ha az ember elolvassa azt a törvényt, amiről éppen vitatkozik. Ami pedig a kompromisszumokat illeti, tisztelt képviselő úr, én egy szóval nem állít ottam azt, hogy a minisztérium a sajtóval kívánt kompromisszumot kötni, így aztán nem gondolom, hogy a sajtó volna a mértékadó e kompromisszumok tekintetében. Az azonban tény és vitathatatlan, hogy ezt a törvényt annak minden kifogásolt rendelkezésével és minden esetleges hibájával együtt a tárca hét, a felsőoktatásban érintett szakmai, társadalmi szervezet egyetértésével nyújtotta be, addig nem nyújtotta be a kormány ezt a törvényjavaslatot, amíg mind a hét szervezet jóváhagyását, egyetértését meg nem szer ezte hozzá. Így utólag visszatekintve én azt gondolom, hogy ez nem volt föltétlenül helyes, ebben a tárca kényszerűségből olyan kompromisszumokat vállalt, amely kompromisszumok valóban aláásták az eredeti koncepció koherens szerkezetét, aláástá k bizonyos pontokon a törvény alkotmányosságát is. Mindezt a kormány, a tárca, a kormánytöbbség annak érdekében vállalta, hogy ez a bizonyos felvilágosult abszolutista magatartás, vagyis az érintettek boldogítása az ő jóváhagyásuk nélkül ne következzék be. Lehetséges, képviselő úr, hogy az ennek elkerülésére való törekvés hiba volt. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kétperces felszólalásra Gusztos Péter képviselő urat illeti a szó. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Elnök Asszony! Tiszt elt Képviselőtársaim! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a kezemben van a törvényjavaslat általános vitájának jegyzőkönyvi szövege, így tudok segíteni képviselőtársaimnak eldönteni ezt a vitát. Itt elhangzott Pettkó András részéről az, hogy a minis ztérium teljesen kompromisszumképtelen volt. Ez egy, a nagy általános vitában is fölmerülő vád volt, amivel kapcsolatban ellenérvként azt az apróságot hoztuk föl többször kormánypárti képviselők, hogy az ellenzéki képviselők szájából az a kritikai megjegyz és is elhangzik, hogy két, két és fél éven keresztül készült ez a törvényjavaslat, és nem lehetett követni, hogy hogyan változik. Pósán Lászlónak idéznék egy mondatot: “Mindazonáltal ez a törvény közelében sincs annak, amit a minisztérium az első koncepció iban letett, nagymértékben javult, és az így benyújtott javaslat fenntartja a lehetőségét annak, hogy szakmai és politikai konszenzus alapján tudjunk egy törvényt
