Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz):
3730 Nos, a helyzetre való tekintettel, az ügy súlyára való tekintettel, úgy gondolom, nem me gengedhető, hogy nem parlamenti napon tárgyaljuk, hanem rendkívüli ülésnapon tárgyaljuk ezt a törvényt, egy fércmunka van előttünk, belekapkod az élelmiszertörvénybe, a takarmánytörvénybe, a növényvédelembe, a védjegyeket szabályozó jogszabályba, és még mi ndig nem teljes a kép. Még mindig nem teljes a kép. Ez egy olyan fontos dolog, hogy talán ezt átfogóbban, társadalmi egyeztetést követően, és nem csak papíron lefolytatott társadalmi egyeztetést követően, úgy kellett volna a parlament elé hozni, hogy ez a szabályozás azokat a piacvédelmi elemeket is tartalmazza, amelyekről egyébként miniszter úr beszél, amire több mint egy éven keresztül hiába hívtuk fel a kormánypártok figyelmét, nem voltak hajlandók meghallani - most legalább miniszter úr beszél róla. (11 .30) De hogy a rendszer most sem működik tökéletesen, az mutatja, hogy a miniszter úr még a múlt héten is a nyáron véletlenül kibukott szalmonellás csirkéről és a büdös miatt bejelentett több millió megsemmisített tojásról beszé lt, ami azt jelenti, hogyha nem volt ilyen horderejű ügy, az nem azt jelenti, hogy a rendszer működik jól. Pontosan az ellenkezőjére lehet következtetni - a rendszer nem működik még tökéletesen. Ha tökéletesen működne a rendszer, akkor nem az áruház raktár ában derülne ki, hogy szalmonellás a csirke, és nem a bejelentés alapján mennének ki egy raktárba, hogy elviselhetetlen a bűz, mert több millió romlott tojást tárolnak ott. Abban teljes egészében egyetértek Gőgös képviselő úrral és bárkivel, aki ezt a téma kört megemlíti, hogy a hatóságok jól működnek. Igen, a hatóságoknál kiváló felkészültségű emberek dolgoznak, akik, ha olyan a jogszabályi keret, tökéletesen végzik a munkájukat. Ha nem olyan a jogszabályi keret, lehet bárki bármilyen jól felkészült szakemb er, nem fogja tudni a munkáját úgy elvégezni, ahogy egyébként azt a jogalkotó szeretné, vagy ahogy a társadalom elvárja tőle. És én itt érzek problémát a jelenlegi előterjesztéssel kapcsolatosan. Ez az előterjesztés hordoz még magában problémákat, amiket t eljesen konkrétan körbe kellene írnunk, be kellene határolni; a kistermelők érdekében meg kellene hozni azokat az intézkedéseket, amik részben benne vannak ebben a jogszabályban, és rettentő fontosak. És meg kellene hozni olyan intézkedéseket, amik viszont már eleve lehetetlenné teszik, hogy a kereskedelmi hálózat közelébe is kerüljön bármilyen nem megfelelő minőségű élelmiszer, vagy bármi más. Mindösszességében úgy érezzük, hogy ez egy elkapkodott előterjesztés, és ezt visszaigazolták az egészségügyi bizot tság felszólalói is, amikor még a kormánypárti felszólaló is azt mondja, hogy nem volt elegendő idő arra, hogy szakmailag mélységében áttanulmányozzák, hogy miről is szól az előterjesztés. És megdöbbentő, hogy a kisebbségi előadó teljes egészében egyetért; egyetlen egy különbség van, hogy a többségi előadó a szavazógépezet részeként megszavazta az előterjesztést, a kisebbségi előadó pedig arról számolt be, hogy az ő csoportjuk tartózkodott, egyébként ugyanabból az okból, mert nem tudták a jogszabályt átnézn i. Egyébként ha az egészségügyi szakma átnézi ezt a jogszabályt, akkor lehet, hogy borogatást fog kérni, mert pontosan rájuk vonatkozóan tartalmaz eléggé jelentős módosulásokat az előterjesztés. El kellene végre dönteni, hogy az élelmiszerbiztonságnak, am i egyébként egy rettentő összetett szakma, és a humánegészségügynek, az állatorvoslásnak, a különböző hatóságok részeinek valójában ki is legyen a gazdája. Nem szerencsés, hogy ez a terület pingponglabda, hol az FVM, hol az egészségügy, hol két szék közt a pad alatt. Higgyék el, hogy ez a legrosszabb. Ez a legrosszabb a szakma számára, a termelő számára és a kereskedelem számára sem biztosít kiszámíthatóságot. Lehet a hatásköröket és jogköröket változtatgatni, attól még a multinacionális cég kereskedelmi mó dszerei ugyanazok maradnak. És nem biztos, hogy ellenségként kell rájuk tekinteni, mert ők lehetnek partnerek is. A multinacionális cégek megfelelő szabályozás esetén lehetnek partnerek ugyanúgy, ahogy most - hála istennek - a hisztérián túllépve a baromfi piac szabályozódása úgy alakult, hogy áttevődött a hangsúly arra, hogy belföldi baromfit fogyasztanak az emberek. Hála istennek fogyasztják - mert innen is
