Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3719 fogalommeghatározással a magyar szövetkezeti szektor rendkívül nehezen válhat az európai szövetkezeti rendszer részévé, tehát ezt feltétlenül pótolni és szélesíteni kell. A 9. § (3) bekezdésében és annak harmadik sorában “a tagok számára” fordulat azt sugallja, hogy csak akkor tilos az ott említett eljárás alkalmazása, ha az valamennyi tag vagy a tagok többsége számára jelent problémát. Mivel ez különbséget jelent tag és tag között, akkor is, ha csak egy tag számára problémás, ezért “a tagok egy része számára” fordulatot javasoljuk majd alkalmazni, hiszen ez talán pontosabb. A 10. §ban a szövetkezet alapítása során a javaslat nem tesz különbséget az elsődleges és a másodlagos szövetkezetek között. Az elsődleges szövetkezetektől eltérően ugyanis a másodlagos szövetkezetek a világon minden ütt szövetkezetek, azaz jogi személyek hozhatják rétre. A szövetkezetek ilyen jogának figyelmen és törvényen kívül hagyása gazdasági kárt is okozhat a hazai szövetkezeteknek és teljesen ellentétes az Európai Unió gyakorlatával. Szá mos paragrafus - a 11., a 14., 22., a 29., és sorolhatnám tovább - említi, illetve szabályozza az ügyvezető elnök választását és feladatát. Az, hogy más helyeken az ügyvezető elnök, illetve a szövetkezet igazgatóságának elnöke a gazdasági tevékenység közve tlen irányítója, ellentétes az európai gyakorlattal. (10.40) A demokratikus választás során a tagok közül megválasztott elnök az igazgatóság elnöke, a demokratikus ellenőrzés képviselője; az ügyvezetést az alkalmazottként tevékenykedő menedzser látja el Eu rópában. Az egyszemélyi ügyvezető elnök intézményének lehetősége szövetkezeti összefüggésben nonszensznek tűnik. Kisebb szervezeteknél, ahol az alkalmazott szakvezetés még nóvum, ugyanakkor ez a státus még helyeslésre találhat. A 19. § (2) bekezdésének b) pontjánál nem érthető, hogy mi indokol speciális eljárást, ha az egyik fél gazdasági társaság. Itt ilyen típusú társaságokról van szó. A 24. § harmadik és negyedik mondatával nagyon nehéz egyetérteni. Egy képviselő - hiszen ez szabályozza a képviseleti jog ot - a mi véleményünk szerint csak egy másiknak a képviseletére és helyettesítésére legyen jogosult. A 28. § vonatkozásában talán életszerűbb és demokratikusabb lenne - ez a szakasz az 500 főt meghaladó létszámú szövetkezetekről és azok közgyűléséről rende lkezik , ha az 50 fő helyett, hiszen itt magasabb is lehet a létszám, 10 százalékot határozna meg a törvény. A 30. § második mondata véleményünk szerint fogalmi zavar. Az EU tizenötök gyakorlatában a demokratikus ellenőrzésre választott vezető tisztségvis elő nem azonos a tevékenységet irányító és a szövetkezet képviseletére is jogosult ügyvezetővel. A paragrafus által említett speciális szakismeret ez utóbbinál szükségeltetik, nem az előzőnél. A 31. § az összeférhetetlenség eseteit sorolja, de szerintünk t úl lazán. Javaslatunk a következő: az alapszabály a szövetkezet gazdasági tevékenységével összefüggésben fennálló összeférhetetlenség további eseteit is meg kell hogy határozza. Tehát túl szűk az a kör, amire összeférhetetlenséget állapít meg, illetve amir e összeférhetetlenség állapítható meg. A 32. §: a szövetkezet átláthatósága és a szürkegazdaság kifehérítése érdekében az összeférhetetlenség az egyénileg folytatott tevékenységre is vonatkozzon, ne csak a fő tevékenységekre. Nem tudjuk támogatni az alapsz abály ez irányú eltérését. A 33. § (3) bekezdése: ha a törvény az európai szövetkezeti rendszerrel harmonizálna, akkor nem kerülne abba a helyzetbe, hogy a tagok képviseletére megválasztott személynek nem a tagok érdekei szerint kellene cselekednie. Európá ban a vezető tisztségviselő mindig a tagok érdekeit képviseli, a hitelezői érdekek képviseletére ott van az ügyvezető. A 34. § (1) bekezdése szerint, illetve ellentétben az európai gyakorlattal Európában vezető tisztségviselő nem lehet tagsági viszony nélk ül. Természetesen a szövetkezet képviseletét - gazdasági
