Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 22 (269. szám) - Az országos fejlesztéspolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:
3491 El kell mondanom önöknek azt is, hogy a ’9 0. évi L. törvény rendelkezése alapján a helyi választási iroda vezetőjének a választás évének januárjában felül kell vizsgálnia az egyéni választókerületek sorszámát és területi beosztását az önkormányzati választásokra való felkészülés kapcsán. Ez azt je lenti, hogy akkor van módunk törvénnyel befolyásolni a jövő évi választást, ha ezt a bizonyos törvényt még az idén kétharmados többséggel módosítja a Magyar Országgyűlés, hiszen akkor lesz mód januárban ezt áttekinteni és újrarajzolni. Abban az esetben, ha a parlament kétharmados többsége nem változtat a ’90. évi törvényen, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy ha születik is a tavaszi ülésszakon erre nézve megállapodás, az már csak a 2010. évi önkormányzati választásokon léphet életbe. Mindenesetre mi nyitott ak vagyunk, és várjuk az önök javaslatait is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Az országos fejlesztéspolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Deutsch Tam ás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az országos fejlesztéspolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést H/18067. számon, a bizottságok ajánlásait pedig H/18067/111. számokon kaptá k kézhez a képviselők. Megadom a szót Baráth Etele tárca nélküli miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának 25 perces időkeretben. DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtá rsaim! Az a vita, ami ma kezdődik, ne vegye senki se szerénytelenségnek a témával szemben, de az ország egyik legfontosabb határozata lesz, hiszen a következő 15 évre határozza meg Magyarország sorsát. Nyilván alapvetően az emberek munkája határozza meg az t, hogy mi történik, de egy ilyen országgyűlési határozat a mögötte levő erővel ezt nagyon nagy mértékben tudja befolyásolni. Hogy azért áttekinthető legyen, a rendszerváltás óta, 1990 óta 15 év telt el mostanáig, és ez 15 évre szóló országgyűlési határoza t, tehát körülbelül olyan időtávlatot kell előre gondolnunk, ami a múltban már eddig mögöttünk van. Azt tudjuk, hogy a különböző kormányok a maguk eszközeivel, szándékaival nagyon sok jót próbáltak tenni a magyar gazdaság és a társadalom érdekében. Hogy cs ak az utóbbi néhány intézkedés közül is kiemeljek egyetegyet, pontosan tudjuk, hogy a Medgyessykormány megalakulásakor mi módon próbált segíteni a nagyon leszakadó jövedelmi helyzetű társadalmi csoportokon, hogy a száz lépés programja, ami most már ennél sokkal több, milyen módon próbálja azokat a legkötelezőbb feladatokat is elvégezni, amelyek az emberek hétköznapi életében a pozitív lehetőségeket teremtik meg. De tudjuk azt is, hogy mennyi nehézséggel jár tulajdonképpen mindennek a végrehajtása. Gondolj unk az infrastruktúrafejlesztésre, az ország területi, arányos fejlesztésére. Nagyon sok olyan nagy gond van ebben az országban, ami nem teszi lehetővé azt, hogy egy év alatt, két év alatt, egy kormányzati ciklus alatt ezt meg lehessen változtatni. Az ors zág pillanatnyi életében és a jövőjét tekintve is az egyik legsúlyosabb gond a magyar társadalom öregedése, a magyar társadalom - az előbb már hallottunk néhány szót róla - aktivitási szintje, munkaképessége, képzettségi szintjének megfelelősége a jövő tek intetében, a magyar társadalom egészségi állapotának pillanatnyi helyzete, nem beszélve arról a hatalmas urbanizációs deficitről, ami a magyar településeket sújtja, magyarul az egyes emberek élethelyzetét, életfeltételeit nagyon negatívan befolyásolja.
