Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 22 (269. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
3485 biztonságosan nem tudjuk kimutatni azt, hogy nem ártalmas, azzal játszani nem szabad. Ennek következtében múlt év áprilisa óta az Unió jogszabályai szerint minden génmódosított szervezetből származó élelmiszert címkével kell megjelölni. Az EU jogszabályai között van azonban egy olyan, amely a génmódosított szennye zés elkerülése érdekében lehetővé tesz bizonyos regionális intézkedéseket, eszközöket adva a regionális, illetve helyi kormányzatok kezébe, hogy GMmentes övezetté nyilvánítsák magukat. Ennek alapján - gondolom, ez képezi az alapját ennek - jelenleg számos uniós tagállam fogad el úgynevezett koegzisztenciatörvényeket, hogy elkerülje ezeket a genetikailag szennyezett és az ökologikus termékek keveredését, illetve ezeknek az élelmiszerekbe történő belekerülését. Európában mára már 25 országban több mint 4500 önkormányzat és 164 régió csatlakozott lényegében ehhez a hálózathoz, ehhez a mozgalomhoz, és saját környezetüket génmentessé nyilvánították. Magyarországon is már mintegy 30 település és a nyugatdunántúli régió nyilvánította területét génmódosításmentes övezetté. Miért tartjuk nagyon fontosnak most ezt a kérdést? Tegnap egy napilap híre kapcsán feltett azonnali kérdésre válaszolva a miniszter úr elmondta, hogy Magyarországon is folyik ennek a bizonyos koegzisztenciatörvénynek az előkészítése. Előttem szó lt Harrach Péter képviselő úr, aki az általa felvetetteket nemzeti sorskérdésnek minősítette teljesen jogosan. De úgy gondolom, hogy ha a nemzeti sorskérdéseket, a jövő kérdéseit soroljuk fel, akkor a géntechnológia és a génmanipuláció is ezek közé tartozi k, ami nemcsak szűk gazdasági érdekcsoportoknak az ügye, hanem az egész társadalom ügye. Akkor tehát, amikor a kormányzat ilyen törvényt készít elő, mindenféleképpen kívánatos, hogy a teljes nyilvánosságot vegye igénybe (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy egy alapos társadalmi vita után kerüljön elfogadásra egy ilyen törvény. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kormány nevében Pásztohy András államtitkár úr kíván válaszolni a felvetésekre. (8.50) PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Való igaz, a géntechnológiával módosított szervezetek megjelenése és terjedése nagy érdeklődést váltott ki mind a különböző szakmák ké pviselőiből, mind a magánemberekből, mely érdeklődés a mai napig nem lankad. Nos, az, hogy átoke, vagy áldás, ezt valóban az élet fogja eldönteni. Sokak szerint a biotechnológiának kulcsszerepe lehet az emberiség XXI. századi gazdasági fejlődésében, és me goldást jelenthet az éhezés elleni küzdelemben is, vívmányai felhasználhatók a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, az orvoslásban, a környezetvédelemben. A géntechnológia első, 1970es években elért sikerei a kutatókból nagy reményeket váltottak ki . Akkor úgy gondolta a tudományos társadalom, hogy ezekkel az eljárásokkal egy új forradalom kezdődhet a növénynemesítés területén is. Egyébként az első géntechnológiával módosított növény 1994ben került köztermesztésre. A legnagyobb területen az Egyesült Államok termeszti a GMnövényeket, 2003ban több mint 40 millió hektáron vetették el ezeket a növényeket. A nagyobb termesztők közé tartozik Argentína, Kanada, Kína, 2003ban azonban Brazília is elkezdte termeszteni a géntechnológiával módosított növények et. GMOkat termelnek még DélAfrikában is, itt a vetésterület viszonylag lassan nő, így a géntechnológiával módosított növények 99 százalékát négy ország, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Argentína és Kína termeszti. Tulajdonképpen napjainkban 80 millió hektáron termesztik ezeket a génmódosított növényeket. Képviselőtársamnak abban igaza van, hogy valóban nagy társadalmi, szakmai kontroll alatt lehet az egész kérdést kezelni, és kétségkívül társadalmi vita kell hogy megelőzze ennek a bármilyen formájú ha sznosítását Magyarországon, tekintettel ennek bizonytalan kimenetelére. Nem vagyunk biztosak abban, a tudomány sem egyértelműen biztos, hogy ennek milyen hatása lenne a későbbi
