Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 22 (269. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HARRACH PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HARRACH PÉTER (Fidesz):
3482 Tisztelt Orsz ággyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat a televízió, a rádió és az internet nyilvánossága előtt. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 26. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Béki Gabr iella és Vincze László jegyzők lesznek a segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter frakcióvezetőhel yettes úr, Fidesz. Megadom a szót. HARRACH PÉTER (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy körülnézek a teremben, látom - kedd reggel van , hogy nem zsúfoltak a padsorok, a miniszterelnök úr sincs itt, nincs ötletroham és ígérethalmaz. Talán ez alkalmat ad arra, hogy nemzeti sorskérdésekkel is foglalkozzunk, ne csupán kampányküzdelemmel. Ha már kimondtam ezt a szót, hogy nemzeti sorskérdés, akkor nyilvánvaló, hogy elsőként a demográfiai helyzetet kell említenünk, de rögtön utána a másod ik helyen ott van a romakérdés, a magyarországi cigányok helyzete és állapota, ami nem csupán a cigánytársadalom problémája, hanem a nemzet egészének, sőt nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is a kérdése. Ha megpróbálunk válaszolni arra a kérdésre, hogy… E LNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Bocsásson meg, tisztelt képviselő úr, a rádiós kollégák jelzik, hogy a mikrofonja nem működik tökéletesen, talán nem lehet egészen jól hallani. Köszönöm szépen. HARRACH PÉTER (Fidesz) : Már bizonyára a rádióhallgatók is hallják, am it mondok. Ha megpróbálunk válaszolni arra az egyszerű kérdésre, hogy milyen is a cigányság helyzete ma Magyarországon… (A szónok elé álló mikrofont helyeznek.) Ez a kis technikai zavar nem akadályoz meg abban, hogy válaszoljak erre a kérdésre. Tehát ma Ma gyarországon a cigányság helyzete és állapota rossz. Ha a helyzetén a szociális helyzetet értjük, és állapotán a testilelki egészséget, akkor tudják, mire gondolok. Elsősorban a munkanélküliség, a többgenerációs munkanélküliség sújtja őket, ennek következ ménye egy egészségtelen életforma, testilelki bajok, és az sem csoda, ha ebben a helyzetben nagy a kísértés a bűnözésre. Ki tudnake emelkedni ebből az állapotból a magyarországi cigányok? Nyilvánvaló, hogy nem, segítségre szorulnak, a segítséget pedig az állam, elsősorban a kormányzat képes megadni. Felmerül tehát a kérdés, mit tett a kormányzat a cigányság érdekében, és mit nem tett. Engedjék meg, hogy négy problémáról szóljak röviden; elsőként a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány ösztöndíjpályázat i rendszeréről. '97ben kezdődött ez a pályázati kiírás, akkor néhány száz gyereket érintett, az évek során eljutottunk a 25 ezerig. Az idén a minisztérium saját hatáskörbe vette a pályázati kiírást, és ki is írta, de sajnos késve. Nem tudom, hogy tudatos volte, vagy az ügyintézés hiányossága, de végül is a kifizetés a második félévre csúszik át, ezzel az ösztöndíjból prémium lesz; alapvető célját téveszti el, hiszen a gyermek novemberi költségeit novemberben fizeti, és nem márciusban. Persze, felmerül az emberben a gyanú - de hát ez lehet, hogy már rosszindulat , hogy vajon a választások előtt egy összegben adott támogatás nem szolgále kampánycélt. A második kérdés maga a közalapítvány. Pályázati rendszereivel az integráció szolgálatában állt, és alapító okiratában az szerepel, hogy a költségvetésből kapja a forrását. A következő évi költségvetésben nem látunk erre pénzt.
