Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 21 (268. szám) - Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KOCSIS RÓBERT (Fidesz):
3453 említettem és Szabó Zoltán képviselő úr is, ezek egy oly an rendszerben alakultak ki, amikor vidáman osztályozták a gyerekeket elsőtől, másodiktól kilencedikig vagy az első négy évfolyamon, és sajnos önmagában az osztályozás semmifajta nevelő erővel nem bír. Azt meg sem hallottam, amit a képviselő úr mondott, ho gy oktatásitörvényellenesen esetleg fegyelmező eszközként is használják alsó tagozatban az osztályozást. Maradjunk inkább abban, hogy azt hiszem, pontosan a problémás gyerekeknél, akiknek nincs meg a megfelelő családi hátterük, az a tapasztalatom, elég so k iskolát látogattam meg, ahol eddig sem alkalmaztak osztályozást, elég sok iskolát láttam mostanában, ahol megértően fordulnak ezek felé a gyerekek felé és segítik őket, ott egy segítő attitűd az, ami sikeressé teheti ezeket a gyerekeket. Még egyszer mond om, képviselő úr, én nem tartanám szerencsésnek azt, hogyha azokat a rossz eredményeket, amiket egy korábbi módszer hozott, éppen az új eredményekre vetítené rá. Nézzük meg, hogy hogyan válik be! Én úgy látom, hogy ez nem okoz problémát a legtöbb iskolának . Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szabó Zoltán képviselő urat illeti a szó két percre, MSZP. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Én azért azt javaslom, hogy egészen képtelenségeket ne beszéljünk, képviselőtársaim. Ezt is elmond ta már az államtitkár úr, az teljesen világos, hogy abban az iskolában, ahol több a hely, mint ahány gyerek jelentkezik, ott ez az egész kérdés érdektelenné válik. Ez csak abban az iskolában érdekes - maradjunk most már azoknál a számoknál , ahol harminc helyre százötven gyerek jelentkezik. Itt azt a harmincat, aki oda fog járni, valahogyan ki kell választani. A többi százhúsz szükségképpen, igen, képviselő úr, egész életében fogja viselni azt a bélyeget, hogy ő nem tudott bekerülni. Ez most is így van, me g a jövőben is így lesz. Ezen a sorsolás kétségkívül nem segít, ezen csak az segítene, ha az iskola falait gumiból készítenők. De abban, hogy melyik az a harminc gyerek, aki be fog kerülni, ebben már különbség van az eddigi módszer és a sorsolás között, és én azt állítom, hogy ez a módszer igazságosabb, mint más. Lehet azt mondani, hogy miért a vakszerencse döntsön arról, hogy a gyerekek bekerülnek, miért ne a gyerekek érdeme, vizsgáljuk meg őket. Csakhogy, képviselőtársaim, a hatéves gyerek esetében, amit megvizsgálunk, az általában nem a gyerek érdeme ám, hanem a szülő, a nagyszülő meg több generációra visszamenőleg a család, annak társadalmi helyzete, anyagi helyzete, iskolázottsága, műveltsége érdeme. Ezeket az érdemeket helyezi előtérbe az a fajta szele kció, amely eddig is működött sajnos a magyar közoktatásban, és ezután is fog, ha ezt nem vezetjük be. Ami meg az osztályozást illeti, az pontosan ugyanennek a folytatása: az alsó tagozatban az osztályozás és a buktatás ugyanannak a szelekciónak az eszköze , amely szelekció megpróbálja megakadályozni azt, hogy az alacsonyabb társadalmi státusú, gyengébb képességű vagy rosszabb anyagi helyzetű tanuló bekerüljön az iskolába, ha már bekerült (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , akkor me g buktatással vagy osztályozással kiszorítjuk onnan. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Kocsis Róbert képviselő úrnak, Fidesz. KOCSIS RÓBERT (Fidesz) : Nem fogom kihasználni a két percet, csak nagyon röviden az elhangzottakra szeretnék re agálni. Én azt gondolom, hogy nem valamit kell tenni, ahogy itt elhangzott, hanem a lehető legjobb megoldást kell megtalálni, és erre nem szabad sajnálni az időt, ezt a megoldást, azt gondolom, célszerű kiérlelni. És még egyszer mondom, az a problémám ezze l, hogy nem gondolom, hogy ezt a sorsolást esetleg nem lehetnee manipulálni egy kiélezett szituációban. Nem tartom semmivel sem jobbnak ezt a módszert, mint az eddigieket, és azért nem tartom célszerűnek bevezetni, mert
