Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 21 (268. szám) - Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
3446 Elhibázott tehát automatikusan felajánlani a felzárkóztató oktatást annak, aki mehetne a normál szakiskolai képzésbe is. Menjen akkor oda! Ha ez mégsem történt meg, akkor kerülhet a felzárkóztató oktatásba. Ha ez nem így történik, a felzárkóztató oktatásból kialakulhat a szakiskolánál egy alacsonyabb iskolatípus, ami inkáb b az iparitanoncképzésre lesz képes csak. Képviselőtársaimmal együtt beadott módosító javaslatunk 14 éves kortól teszi lehetővé a felzárkóztató oktatásba való belépést, feltéve, hogy a tanulónak 16 éves koráig láthatóan már nincs lehetősége az általános i skola befejezésére. Ezzel sikerülne mindazokat felkarolni, akiknek 14 éves korukban már jobb helyük van a felzárkóztató oktatásban. Tanköteles korúak számára a módosító javaslat kötelezővé teszi a felzárkóztató oktatás megszervezését, amennyiben azok részt kívánnak venni a felzárkóztató oktatásban. A módosításunk tekintettel van arra is, hogy a felzárkóztató oktatás mindinkább a tankötelezettség időszakán belülre kerüljön, ezért ebben az időszakban a jegyzőnek kell eljárnia annak érdekében, hogy a tankötele s gyermekek bekapcsolódjanak az oktatásba. Úgy gondoljuk, hogy a módosító javaslatunk elfogadása igen jelentős lépést jelentene a felzárkóztató oktatás szabályozása szempontjából. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most ké tperces hozzászólásra megadom a szót TataiTóth András képviselő úrnak, MSZP. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen mérlegelni lehetne Pánczél úr javaslatait, amelyeket az imént összefoglalt. Ugyanakkor s zeretném megjegyezni, hogy felfogásunk szerint törvénnyel minden lehetőségre nem lehet tekintettel lenni, és hogy a gyermek érdeke ne sérüljön abban az esetben, ha a felzárkóztató oktatásba kapcsolódik be, szükségesnek láttuk az általános törvényi garanciá k mellett szakértő igénybevételét is. És azt gondoljuk, hogy a nevelési tanácsadó, illetve pályaválasztási szakember közreműködésével nagyobb biztonsággal lehet olyan döntést hozni, hogy valóban nem az általános iskola akar esetleg szabadulni a kicsit nehe zebben kezelhető gyerektől, hanem valóban azokat a körülményeket mérlegeli, hogy vane esély a végzettség megszerzésére abban az iskolában, vagy a gyerek érdekét valóban az szolgáljae, ha felzárkóztató oktatásban vesz részt. Ehhez ezért a pedagógiai szaks zolgálatok közreműködését, azt gondolom, nem hiba igénybe venni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megkérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkező nincs, így a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita negyedik szakaszát az ajánlás 1316., 1921., valamint a 23., 26. és 39. pontjaira az intézményrendszer és az OKÉV témakörében. Most megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Én az ajánlás 15. pontjához szeretnék hozzászólni. Ebben az utolsó két mondat elhagyását javasoljuk. Azt a tartalmat értjük és érezzük feleslegesnek, ami arról szól, hogy az általános iskolában a felvett diákok utáni maradék helyekre sorsolás útján vegyék fel azokat a diákokat, akik még oda szeretnének jelentkezni. Nos, ezzel kapcsolatban a problémánk és az aggodalmunk a következő. Egyrészt a korábban meghatározott körzetek kialakítására vonatkozó arány, ami 25 százalékot ír elő, azt gondolom, szolgálja az t a célt, miszerint ne kerülhessen sor arra, hogy bárminemű diszkriminatív szemlélet az iskolákban érvényesüljön az oda járó gyermekek vonatkozásában. Ellenben az, ha a maradék helyekre a sorsolásos megoldást akarják beiktatni mint eljárási metodikát, ezze l kapcsolatban az egyik probléma az, hogy bevisz a rendszerbe egy értelmetlen bürokratizmust. Olyan értelmetlen
