Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 21 (268. szám) - Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz):
3437 csatlakozhattak az erre a célra létrejött területfejle sztési társuláshoz, amelynek a támogatását az atomerőmű vállalat biztosítja egyelőre, és nem ez a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap. Ez, az Ékes képviselő úr által elmondottakkal egyezően, természetesen elsősorban infrastruktúrafejlesztési célokat tűz ki m agának, a saját magunk által meghatározandó fejlesztési program alapján a következő időszakban, a pályázati lehetőségeket is kihasználva. Én annak örülnék, ha hasonló minta jönne létre az ország többi térségében, mert a térségfejlesztés hagyományai az elmú lt években kialakultak Magyarországon, és ma is lehet megyehatárokon, statisztikai kistérségi határokon átívelő fejlesztési társulásokat létrehozni. Ezzel a lehetőséggel éltünk, a két megye határán négy kistérséget átfogva hoztuk létre azt a fejlesztési tá rsulást, amely ezeknek a kistelepüléseknek a fejlesztését célozza meg. Ha már létrejön egy több tíz milliárdos beruházás abban a térségben, akkor ennek a fejlesztő hatásának is valahol le kell csapódnia, infrastruktúrafejlesztő és remélhetőleg gazdaságfej lesztő hatása is lesz az ilyen beruházásoknak. Tehát nem ideoda bujkálásról és ideoda csúszkálásról van szó, hanem, azt gondolom, egy korrekt javaslatról, egy korrekt mintáról, amiről lehet vitatkozni, mert lehet másként is dönteni, csak azt gondolom, ho gy ezt szakmailag megfelelően meg kell alapozni, és ezeknek a rendszereknek azt a sokszínűségét, amely ma működik, meg kellene szüntetni, és egy kiszámítható és ellenőrizhető paraméterek alapján létrejövő rendszert kell létrehozni, amelyben mindenki tudja, hogy mit mire költhet, és mire van forrása és lehetősége, és a döntések előtt, ezek ismeretében el tudja dönteni, hogy akarjae azt az adott beruházást majdan támogatni, vagy nem akarja. A mi esetünkben három helyszín már eldőlt, Püspökszilágyon működik, Pakson ott van az erőmű és az átmeneti tároló, és nyáron döntött Bátaapáti község lakossága, hogy ők is befogadják. A többieknek még tudniuk kell, hogy mi következik a jövőben. Tehát nem személyes indíttatás ez, és nem is szakmai vélemény változtatása az é n részemről, mert ezt a véleményemet hosszú évek vagy évtized óta képviselem. Örülök annak, hogy most fogadókészség mutatkozik a parlamentben, hogy ennek a nagy csomagnak legalább ezt a szeletét el lehet rendezni. Köszönöm a szót, elnök úr. ELNÖK (dr. Vilá gosi Gábor) : Köszönöm. Megadom a szót Tóth István képviselő úrnak, Fidesz. TÓTH ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem igazán értem Wekler képviselőtársamat, ugyanis miért fél attól, hogy az atomenergiatörvénybe bekerüljön az érintettség m egnevezése, mert ha a kormány nevezi meg, az egyértelmű elfogultsággal történik. Egy kormánynak van egy politikai hitvallása, jobb- vagy baloldali, vagy akármilyen elnevezésű, de van egy politikai hitvallása, és a vitákat lehetne kizárni azzal, hogy az éri ntettséget megnevezzük az 5 vagy 10 vagy 15 kilométeres körben - most mondom a számokat. A jelen helyzet úgy áll, hogy a négy társulásból háromnál megvan a mihez képesti érintettség, mert a negyediknél még a kutatások miatt akár az érintettség bővülhet vag y nem lehet megfogalmazni. Ezért lett volna célszerű most ebbe beletenni. A másik háromnál, ami működik, tehát Bátaapáti, Paks és Püspökszilágy, ott az érintettségnél meg pontosan ez az érdekes, hogy valaki kijelentette, hogy legyen 9 kilométer, és ezen so kan csodálkoztak, hogy miért pont 9 kilométer, és amelyik település közigazgatási határa beleesik, azt meg nem vették be, holott be akart lépni. Ezt lehetne megakadályozni a törvénnyel, hogy aki be akar lépni a társulásba, mert érintett, azt ne lehessen ki zárni, mert a másik nyolc azt mondja, hogy te nekem nem kellesz. Az ön által említett Ófalu pedig nem is akart belépni, amikor megalakult a bátaapáti társulás. Más kérdés, hogy változott, nem változott a hozzáállása a dologhoz, de évekig nem akart belépni. Így nem lehet behúzni, és nem lehet a tájékoztatási programba bevenni (Az elnök a csengő
