Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
3329 fontos elvtársak, hogy abban az esetben, ha ki akar szállni az eddigi ügyeleti körbő l, és nem a 17 kilométerre levő ügyeleti központhoz és ott levő mentőállomáshoz akar csatlakozni, akkor vissza kell fizetni a kistérség normatívájának településre eső részét kamatos kamatokkal. Hajrá! Erre csak azt tudom mondani, hogy hajrá, mert egy amúgy is hátrányos helyzetben levő, elöregedett településnél nagyon sokat számít az, hogy 4 kilométerről jön ki egy mentőautó, vagy pedig 17 kilométerről, és azt hiszem, hogy ezen nem kell senkinek sem vitatkozni. És nagyon humánus és szociális megközelítés az első reakció, miszerint jól van, menjél, csinálj, amit akarsz, fizesd vissza kamatos kamatokkal a rád eső normatívát. És még sorolhatnánk az ilyen apró sérelmeket, amelyek érik a településeket. És az egészben az a katasztrofális, hogy bizonyos esetekben ni ncsen mérlegelési idő sem. Gyermekjóléti szolgálat; ugyanebben a kistérségben, ugyanilyen szervezetlenül, és az egyik oldalról van egy megszervezetlen kistérségi gyermekjóléti szolgálat, a másik oldalon van települések által közösen működtetett, jól működő gyermekjóléti szolgálat, és a Belügyminisztérium által kiadott határidő szerint döntésre van négy nap. És nem másról szól a történet, csak arról, hogy a még néhány évvel a nyugdíj előtt álló kolléganőnek megmarade a munkája, vagy nem marad meg a munkája, hogy hány ember tudja ellátni a feladatot, és mennyibe kerül. És, tisztelt képviselőtársaim, akár hiszik, akár nem, 128 ezer forinttal többe kerül havonta a kistérségi ellátás, mint abban az esetben, ha a települések az eddigi régi rendszer mellett dönten ek. Nagyon nagy baj van, higgyék el, nagyon nagy baj van! Alulfinanszírozottak az önkormányzatok, átgondolatlan, kapkodó a kistérségi rendszernek a kiépítése, és időnként felmerül az emberben a kétely, hogy tán nem azért fontose a kistérségi feladatoknak a központosítása és az ellátás, hogy az ott levő szocialista polgármester több pénz fölött basáskodhasson, és alamizsnaként oszthassa azt ki a környékbeli kistelepülésekre. Mert ha igen, akkor ez nagyon csúnya dolog. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Kékkői Z oltán József és Font Sándor tapsol.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíváne valaki felszólalni. (Jelzésre:) Ismét megadom a szót Pásztohy András államtitkár úrnak. PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisz tériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön előtt is ismert, hogy az Országgyűlés 2004. november 2án a társulási szabadság elvének megfelelően fogadta el a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáró l szóló 2004. évi CVII. törvényt, így nincs szó kötelező közös tanácsokról, vagyis kötelezően megalakítandó többcélú kistérségi társulásokról. Ennek értelmében egyetlen önkormányzat sincs arra kötelezve, hogy tagja legyen a többcélú kistérségi társulásnak. Tény, hogy a kistérségek döntő többsége felismerte a közös feladatellátás előnyeit, illetve jó megoldásnak tartja további együttműködések előmozdítását. Kétségtelen tény az is, hogy a többcélú kistérségi társulások megalakulásában kiemelkedően fontos szer epet játszott a pénzügyi ösztönzőrendszer, azonban véleményem szerint nem baj az, ha a kormány az adófizetők pénzének hatékony felhasználása és a lakosság minél jobb színvonalú ellátása céljából többlettámogatást biztosít ilyen együttműködések kialakításáh oz. Nem értek egyet a képviselő úr azon állításával, hogy ez a társulási forma több pénzért rosszabb ellátást eredményez. A többcélú kistérségi társulások szabályozásának és támogatási rendszerének elsődleges célja az volt, hogy a lakosság számára elérhető vé váljanak az addig nem biztosított közszolgáltatások, és javuljon e közszolgáltatások színvonala is. Bizton állíthatom, hogy a kormány szándéka megvalósult, amit bizonyít az is, hogy a 2004. évi első ösztönzés óta mára 156 kistérségben alakult többcélú t ársulás. Képviselőtársaim előtt is ismert, hogy a többcélú kistérségi társulások által biztosított közszolgáltatások szervezése rövid távon nem jelent ugyan olcsóbb megoldást, és ehhez - elsősorban
