Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - Egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HERBÁLY IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
3315 HERBÁLY IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem szeretném megtörni az általános vita ívét, de úgy gondolom, hogy Kékkői képviselő úr reagálására mindenképpen válaszolnom kell. (Közbeszólásra:) Hozzászólására… (Dr. Kis Zoltán: Kétpercesben nem lehet.) Bocsánatot kérek, visszalépek. (Közbeszólásra:) Jó, világos, oké. Visszalépek, köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Kis Zoltán képviselő úrnak, SZDSZ, tízperces időkeretben. DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Elnézést kérek, hogy beleszóltam. Herbály képviselő úr ismertette a bizottsági álláspontot. Való igaz, hogy többségben voltak az igenek, kisebbségben a nemek, és volt egy tartóz kodás, az meg én voltam. Ezért ezt már a felvezetőben el kell hogy mondjam, ugyanis jó lett volna, ha ezt az előterjesztést, mielőtt az Országgyűlés elé kerül, mondjuk, megbeszéltük volna, hogy milyen jogtechnikai módokat választunk. Ugyanis senki nem vonj a kétségbe, most hallottuk éppen Farkas Sándor képviselő úrtól, hogy ezek a problémák valósak, ezt meg kell oldani. Nem mindegy azonban, hogy milyen eszközökkel és hogyan kezeljük. Az is tény, hogy a miniszterelnök úr száz lépés programjában a földhöz való viszony új alapokra helyezését szorgalmazza. Ezzel sincs semmi baj. Én a magam részéről a tulajdonhoz juttatást segíteném; magyarán, azt a rendszert erősíteném, amelyet ‘96tól 2000ig követtünk, nevezetesen: a földvásárlási támogatást, ami most ismét bej ött a rendszerbe. Nagyon helyes, nagyon jó, segíteni kell azokat, akik az adott területen élnek és mezőgazdasággal foglalkoznak, hogy földhöz juthassanak. Ennek a másik dolga a földtörvény, amely meg lehetőséget kell hogy adjon arra, hogy azok, akik helybe n lakók, mezőgazdasági termeléssel foglalkozók, minél inkább meg tudják szerezni azokat a földeket, amelyeket most úgymond elég komoly haszonbérleti díj terhel, mert a földtulajdon és a földhasználat merőben szétvált egymástól, és itt bizony ahhoz, hogy kö zelítsenek egymáshoz, állami segítségnyújtásra van szükség, nevezetesen hitelre. Itt a törvény koncepciója elkezd egy olyan területen mozogni, ami 315 ezer aranykoronát érint, ahogy az államtitkár úr is mondta, és ezt az irányt az állami tulajdonba vétel f elé nyomja. Ezt majd figyelmébe ajánlom az államtitkár úrnak, hogy egy esetleges alkotmánybírósági eljárás során mennyiben tudják tartani, mert a mostani szabály úgy szól, hogy van az árverés, ami a részaránytulajdonokat beviszi fölszámolás, megszűnt szöve tkezetek esetében, és ha nem jelentkezik senki, nem kell, megy állami tulajdonba. Ez rendben van, ezzel semmiféle alkotmányjogi probléma nincs. De az, hogy most a törvény erejénél fogva mindezen területek azonnal bekerülnek állami tulajdonba és a Nemzeti F öldalapkezelő kezelésébe, problémás, ezért ezt jogászokkal majd konzultáljuk meg. Én a magam részéről kétségesnek tartom ennek az alkotmányosságát. De mi a megoldás? - mert kritizálni lehet. A megoldás a következő: Abban az esetben, ha ilyen, tehát fölszám olásra került, megszűnt szövetkezetek esetében megmarad a részaránytulajdon, ott az árverés intézményét tartjuk meg. Hogy? Úgy, hogy ebben az esetben szűkítsük le az árverésen részt vevők körét. Meg lehet tenni a jogalkotásban. Tehát azt mondjuk: volt egy árverés, nem volt senki, kész, állami tulajdon, Nemzeti Földalap, ezt lerendeztük. Van árverés? Kit engedek be? Már nem engedem be a külsőst, nem engedem be a budapesti ügyvédet, nem engedem be a neppert, hanem azt mondom: csak azok vehetnek részt ezen az árverésen - még egyszer mondom, a fölszámolt, megszűnt szövetkezetek részaránytulajdona esetében , akik a jelenleg hatályos földtörvény értelmében is elővásárlási joggal rendelkeznek. Amikor ezek ott az árverésen megjelentek, közülük aki a legtöbbet ajánl ja, az viszi el, vagy ha egyenlő ajánlat van, akkor az elővásárlási sorrend határozza meg, hogy ki lesz a tulajdonos. Az így befolyó pénzt meg megkapják azok a részaránytulajdonosok, akiket most 4000 forinttal akarunk kártalanítani. Lehet, hogy ez egyes e setekben még 4000 forint sem lenne, bár azért ezt nagyon kizártnak, illetve kis esélyűnek tartom, de többségében megszabadul az állam a kártalanítási
