Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - Egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
3311 volt. Tehát ezt valahol, mivel egyegy ágazatot érint, jogtechnikai oldalról is el tudom és el tudjuk fogadni. Tehát ilyen jellegű aggályunk nincs. Az első két törvénymódosítás kapcsán, amelyik tizenéves probléma megoldásáról szól az átmeneti törv ény, illetve a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvényhez kötődően, ezt mindenféleképpen, tisztelt képviselőtársaim, előbb vagy utóbb rendezni kell, tisztázni kell. Lehet vitatkozni arról az elvről, hogy az államhoz szálljone a föld vagy nem . Megítélésem szerint, ha ezt az állam jó célra akarja továbbadni, akkor igenis, átmeneti oldalról ez elfogadható. Azzal egyet tudunk érteni, hogy be kell szabályozni valahol ezt a rendszert, hogy meddig lehet állami tulajdonban, hogyan lehet kezelni. Ezek re vannak példák. Mondjuk, nem állami oldalról mondom, de dán példa alapján, ha egy bank tulajdonába kerül egy föld, ott is törvényi előírás van, hogy mennyi idő alatt kell visszaszármaztatni termelőhöz. Másik részéről a földrendező, földkiadó bizottságokr ól szóló törvény kapcsán is lehet a kártalanítás mértékéről vitatkozni, de hogy meg kell csinálni, és végre le kell zárni ezt az egész eseményt, ezt mindannyian tudjuk és érezzük. Érezzük azt is, hogy a jelenleg most folyó árveréseknek is milyen negatív ha tásaik vannak, és több a negatív hatás benne esetenként, mint a pozitív. Termőföld. Azt gondolhatta mindenki, és itt a túlpolitizált agrárvilágban szinte természetes, hogy itt aztán összecsapnak az érzelmek, és nem a ráció győz. Sokszor, sok oldalról elhan gzott már, hogy az egykori szövetkezeti, most átalakult társas gazdaságok, ahol komoly állattenyésztés folyt és folyik jelenleg is, milyen gondokkal küszködnek: termőterület kell a takarmánybázishoz. És ezt valamilyen formában biztosítani kell. Ha nem akar juk, hogy még jobban leépüljön az állattenyésztés, akkor úgy érzem, hogy ezt a gesztust meg kell adni a kormányzatnak. Az is tény, hogy nem szolgálhatja azt, hogy ez szolgálja azt, és adjon lehetőséget egyegy gazdaságnak arra, hogy növelje a területét, de ennek a törvénymódosításnak nem is ez az alapcélja, hanem az, mint amit említettem, hogy ne csökkenhessen tovább az állatállomány a takarmánytermőterület hiánya miatt. A negyedik nagy elem a bortörvény módosítása, amit az tett szükségessé - mint ahogy az államtitkár úr is mondotta , hogy az ágazati képviselők lobbizva a parlamenti képviselőknél, elérték azt, hogy ne sújtsa jövedéki adó a szőlő- és bortermelőket, mint ahogy ez Európa többi tagállamában is így van, és ez versenyhátrányt okozott eddig a sző lő- és bortermelőknek. Ugyanakkor fölvetődött egy másik gondolat is, mégpedig az, hogy alakult egy boriroda. Magát a gondolatot mindenki támogatta, aztán utána, amikor megnevezésre kerültek, hogy kik a résztvevői, akkor kevesellték. Azóta, jelentem, a több i képviselet is helyt kapott a borirodában, tehát ez a gond is megoldódott, és ezen keresztül tudtak róla és ismerték ennek a salátatörvénynek ezt a néhány passzusát is, ami erre vonatkozott vagy vonatkozik. Ehhez valamilyen formában ezen szereplőknek az v olt a kérése, hogy rendeleti úton a termelőktől be kell hajtani egy bizonyos pénzalapot, hogy elindulhasson ez a munka. Máshol, ahol hosszabb idő és lehetőség volt arra, hogy kialakuljon ez az egész rendszer, ahol a termelők saját maguk jöttek rá, hogy lét re kell hozni azon szervezeteiket, amelyek egyik részről szabályozzák a szőlő- és bortermelést, másik részről segítik a piacépítést, az nálunk viszonylag rövid idő alatt az elmúlt tízegynéhány évben alakult ki. És ehhez bizony sajnos bele kellett szólni a természetes folyamatokba, de nem úgy, hogy ellene, hanem hogy mellette legyünk, és ez a fajta 8 forintos átcsoportosítás megítélésünk szerint ezt a célt szolgálja. Ennek a 8 forintos átcsoportosításnak, illetve önmagában a beszedésnek minek kell eleget te nnie? Hát annak, hogy olyan formában kerüljön beszedésre, mint ahogy a jövedéki adót beszedték. Kérdezem én, hogy eleget tesze ez a megfogalmazás ennek a kitételnek. Azt kell mondanom, hogy ebben a formájában nem, de bizonyos részben azért magyarázható, h ogy miért nem. A jövedéki adó kapcsán az exportáló üzemeknél az exporttételekre nem volt jövedéki adó, tehát itt mintegy 800 ezer hektónyi borra azt tudom mondani, hogy 8 forint plusz tehertétel lesz. (15.40)
