Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - Egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirend előadója:
3307 Minthogy a hatályos, 1992. évi II. törvény 25/A. § (4) bekezdése jelenleg is juttatásban részesíti a részaránytulajdonosokat az árverésből befolyt vételárból, az egyenlő bánásmód következményének érvényesítése érdekében a maradványföldeknek a magyar állam tulajdonába kerülése esetén sem lehet ettől eltekinteni. A javaslat ezért egy számítási módot alkalmaz a részaránytulajdonosok pénzbeli kártalanításának megállapítása érdekében. A kártalanításról rendelkező határozatokat a megyei és fővárosi földműv elésügyi hivatalok hozzák meg, oly módon, ahogy azt a részaránykiadásra felhasználható termőföldek hiányában az 1993. évi II. törvény részükre előírja. Tisztelt Országgyűlés! Az 1993. évi II. törvény módosításáról szeretném önöket tájékoztatni. Az 1993. év i II. törvény módosításáról szóló javaslat kizárólag azon hatályos törvényi rendelkezések pontosítását szolgálja, amelyek a földkészlet hiánya okán kiadatlan részaránytulajdonnal rendelkező személyek mint alanyi jogosultak kielégítéséről rendelkeznek. A Ne mzeti Földalapba tartozó földterületek részarányföldkiadás céljára történő felhasználására vonatkozó hatályos jogszabályok - 9/D. § (2) bekezdés - felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy azok nem kellően világosak, amelynek eredményeként a jogalka lmazók részéről jogbizonytalanság keletkezett. A részarányföldkiadást végző földművelésügyi hivataloknak valamennyi kiadatlan részaránytulajdonnal rendelkező személy részére akár önálló ingatlanként, akár osztatlan közös tulajdonba az 1993. évi II. törvén y előírásai szerint földet kell nevesíteni. A földművelésügyi hivatalok ezen eljárási kötelezettsége vitathatatlan, a részarányföldkiadásra pedig az ingatlannyilvántartásban a szövetkezeti földhasználati jog alatt álló földek szolgálnak. Csupán végső ese tben, vagyis a szövetkezeti földhasználati jog alatt álló földek hiánya esetén indokolt az, hogy a részaránytulajdonos részaránytulajdona ellenében állami tulajdonban álló földhöz jusson vagy kártalanítást kapjon. A javaslat célja az, hogy egyértelműen re ndezze azt az esetet, ha a szövetkezeti földhasználati jogban álló földrészletek hiánya miatt nem lehet a részaránytulajdonosok részére az ilyen földeket nevesíteni. A javaslat szerint ebben az esetben a kiadatlan részaránytulajdonnal rendelkező részaránytulajdonos dönthet arról, hogy vagy a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet, vagy 4 ezer forint aranykoronánkénti értékben pénzbeli kártalanítást igényel. A választás joga kérelemre induló eljárásban érvényesíthető, a kérelmet a hatályos rendelkezé sekkel egyezően a területileg illetékes megyei vagy fővárosi földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A javaslat a részaránytulajdonos tulajdonhoz fűződő alanyi jogának tiszteletben tartása mellett az eljárás elhúzódásának megakadályozása érdekében rög zíti, hogy a részaránytulajdonost a választás joga egyszer illeti meg, továbbá állami föld igénylése esetén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a földművelésügyi hivatal megkeresésének legkésőbb 30 napon belül köteles eleget tenni. A javaslat a termőföldig énylés, illetőleg a pénzbeli kártalanítás esetén irányadó eljárási szabályokat is pontosítja. A javaslat a szövetkezeti földhasználati jog alatt álló, termőföldnek nem minősülő, művelés alól kivett maradványterületek tulajdoni rendezése kapcsán, azonosan a javaslatnak az 1992. évi II. törvény módosítását tartalmazó részével kimondja, hogy ezen földek a magyar állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek. Tisztelt Képviselőtársaim! Most engedjék meg, hogy az 1994. évi LV. törvény módosításáról tájékoztassam önöket. A kormány száz lépés programjában célkitűzésként szerepelt az állattartó telepek földellátottságának takarmánybiztosítás céljából történő javítása. Az 1994. évi LV. törvény, vagyis a termőföldtörvén y javasolt módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy az állattartó telep üzemeltetője előhaszonbérleti jogával élve haszonbérleti jogviszonyt létesítsen az állattartáshoz szükséges földterületekre. A javaslat ezáltal elősegíti az állattartó telepek takarmányellátásának szélesebb körű biztosítását. A termőföldforgalom 1994től fennálló kötöttségére tekintettel a javaslat nem teremtette meg annak lehetőségét, hogy az állattartó telepek üzemeltetői e címen a termőföldek tulajdonjogát is megszerezzék. A hatályos törvényi rendelkezések szerint a termőföld tulajdonosa fő szabály szerint
