Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF
3304 Indokolt tehát lehetővé tenni, hogy bizonyos törvényi feltételek mellett a jogalkotási folyamat során bármely természetes és bármely jogi személy vagy civil szervezet is felléphessen saját közvetlen érdekeinek érvényesítése érdekében, esetleg megbízott ja közbejöttével. (15.00) A mostani törvényjavaslatnak éppen ez a legsúlyosabb hiányossága, amire egyébként még szeretnék visszatérni, hiszen teljességgel kizárja a civileket ebből a körből, így pont azokról feledkezik meg, akik számára a lobbizás a legink ább hasznos és leginkább fontos. Olyan ez, mintha egy ruhát készítenénk, amelyiknek bevarrjuk az ujját. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan jelentős szabályozás áll előttünk, ami lehet, hogy feles törvény, azonban legalább négy kétharmados törvényt érintő kérdés, és pontosan ennek a háttere miatt is sokkal komolyabb politikai egyeztetést kellett volna előkészíteni a kormányzatnak akkor, amikor ezt a javaslatot előterjeszti. Emlékszem arra, hogy 2001ben, még mielőtt kormány elé vittük ezt az előterjesztést , ötpárti egyeztetést hívtunk össze a Közgazdaságtudományi Egyetemen, ha jól emlékszem, Sándor Péter és Vas László volt az, aki megszervezte, hogy ennek egy nagyon komoly vitáját le tudjuk folytatni nemcsak a pártok, hanem az egyéb, érdekérvényesítésre jog osult szervezetek között, de a pártok véleménye meghatározó volt ebben. Azt láttam abban a közgazdaságtudományi megbeszélésben, hogy kifogások, rendkívül komoly aggályok vetődtek föl, talán magunkra is maradtunk akkor, az Igazságügyi Minisztérium és a Magy ar Demokrata Fórum mint előterjesztő, hiszen minden párt véleményében több volt az ellene szóló érv, mint a mellette szóló érv, amit röviden csak úgy tudnék összefoglalni, hogy idegennek tartották a magyar jogrendszertől, és az a példa, ami az amerikai pél da volt, rendkívül távolinak tűnt a magyar jogalkotók és jogalkalmazók számára, hogy ez Magyarországon követendő példa lehetne. Ezt csak azért említettem, mert volt több olyan egyeztetésünk - házon belüli, pártok közötti és kint a Közgazdaságtudományi Egye temen , hogy egy közös gondolkodás eredménye legyen az előterjesztés. Én hiányoltam, hogy ezt ma az Igazságügyi Minisztérium nem tette meg, amikor ezt benyújtotta, és azt is hiányoltam egyébként, hogy a nyílt demokráciához egészen méltatlan módon például még az Igazságügyi Minisztérium honlapján sem lehetett megtalálni azt, hogy azok a civil szervezetek, akik egyébként százával küldtek észrevételeket és javaslatokat nekünk is, tudták volna pontosan, hogy mit is szabályoz vagy mit akar szabályozni az Igazsá gügyi Minisztérium ebben a törvényben. A megismerése is elég nehéz volt számukra, és miután a harmadik érvem az egyeztetésre az, hogy legalább négy kétharmados törvényt érint a szabályozás, elvárható lett volna a tárcától, hogy ezt megfelelő előkészítés ut án nyújtsa be az Országgyűlésnek. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány konkrétumra is szeretnék rátérni. Az egyik a “lobbi” kifejezés. A lobbi kifejezés, az, hogy lobbista meg lobbiszervezet került a törvénybe, ez ízlés dolga, hogy ki milyen szót használ, de szeretném aláhúzni, hogy az érdekérvényesítés azért volt benne a korábbi előterjesztésben, mert éppen a magyar nyelv védelme érdekében, éppen a magyar nyelv védelme érdekében megszületett törvényre való hivatkozással úgy gondoltuk, hogy kerülni kellene azo kat a szavakat, amelyek nemcsak egy negatív kényszerképzetet keltenek, de egyszerűen idegen szóként kerülnek bele a jogszabályainkba. Mellesleg azért sem lenne jó ezt a lobbi kifejezést használni, hiszen amint látjuk, nincs ma ember, aki ehhez a tartalomho z ne rossz képzettársítással fordulna. Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum azt javasolja, hogy feltétlenül tisztázni kell, hogy itt csak a normaszöveg pontatlanságáról van szó, vagy más irányú burkolt szándékról, amikor a norm a és jogalkotás mellett az egyedi és egyéni eljárásokra is ki akarja terjeszteni a törvénytervezet hatályát, ugyanis ehhez képest még a miniszter úr előbb elmondott expozéja is ellentmondásos volt, mert először kiemelte, hogy a lobbizás teljes spektrumát f el kell tárni, így a jogalkalmazás körében is biztosítani kell ezt a tevékenységet, később pedig, amikor az indokolást olvasta a miniszter úr, akkor még egyszer elmondta, ami az indokolásban egyébként benne van, ennek az ellenkezőjét, hogy a lobbitevékenys ég csak a normatív döntésekre terjedjen ki.
