Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3299 Szerintem a közigazgatási eljárási szabályok megfelelően garantálják az ügyfél érdekérvényesítési képességét ezekben az ügyekben, itt a lobbitevékenységnek nincs helye, még akkor sem, ha az adott ügyben az adott ügyintézőnek diszkrecionális joga van, tehát dönthet így is, úgy is, de a jogszabályokkal szemben természetesen nem dönthet. Ez az ügyfél legyen az ügy ura, ebbe n az ügyben próbálja meg érvényesíteni, de ne lobbizzon. Ilyennek tartjuk egyébként a közbeszerzési és koncessziós eljárásokat is. Én értem a jogalkotó szándékát, hogy így is, úgy is megjelennek ezek az érdekek, inkább hozzuk nyilvánosságra, szabályozzuk l e, mert így a korrupciót és annak veszélyét csökkenthetjük. Szerintem meg a szigorúbb ellenőrzéssel és a köztisztviselői kar megfelelőbb kiválasztásával kellene ez ellen küzdeni, és nem kellene a lobbitevékenységet ide beengedni. Itt egy módosító indítvánn yal fogunk élni - ezt Kóródi Mária képviselő asszonnyal közösen fogjuk benyújtani , amellyel a közhatalmi döntéseknél szeretnénk kivenni az egyedi hatósági ügyeket, valamint a koncessziós és közbeszerzési eljárásokat a törvény hatálya alól. Aztán van egy másik döntően vitatott ügy is, amiben a vélemények már jobban szórnak, ez pedig az, hogy mi ennek a törvénynek a személyi hatálya, kikre terjed ki. A civil szervezetekre nem terjed ki. Miért nem? Azért, mert a civil szervezetek érdekérvényesítő képessége é s annak a működtetése nem ennek a törvénynek a szabályozási tárgykörébe tartozik. Itt üzletszerű gazdasági tevékenységről van szó, amit megfelelő ellenérték fejében végeznek el, míg a civil érdekérvényesítő képesség a saját tagság ügyében történő eljárás, amelynek a feltételeit viszont biztosítanunk kell; de nem biztos, hogy itt. Az a jogalkotásról szóló törvénymódosítás, amiről szó van a Házban, a mainál szélesebb jogkört fog biztosítani az adott civil szervezeteknek az érdekérvényesítésre, valamint már mo st vannak olyan szakmai, ágazati törvények, amelyek egyszerűen kikerülhetetlenné teszik a civil szervezeteket. Mondok egypár példát. A mezőgazdaságról szóló törvény például kimondja, hogy van egy úgynevezett Országos Mezőgazdasági Nemzeti Agrártanács, amel yben az érdekképviseletek jelen vannak, s e tanács hozzájárulása nélkül ebbe a Házba semmit nem lehet hozni. Nem egyetértési joga van, hanem a véleményét ide kell hozni, meg kell ismerni, anélkül nem dönthetünk. Ilyen a szövetkezeti törvény. Szövetkezeti t örvényt ebben a Házban nem lehet alkotni úgy, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács azt ne véleményezte volna, illetve ne látta volna el megfelelő ajánlásokkal. De mondhatnám a környezetvédelemről vagy a természetvédelemről szóló törvényt is. Megalkotásra k erült az Országos Környezetvédelmi Tanács, amelyben a civil szervezetek hivatásuknál fogva ott ülnek. Ott ül a gazdasági oldal, ott ülnek a civilek, és ott van a közigazgatási oldal, és az Országos Környezetvédelmi Tanács ajánlása nélkül nem lehet idehozni semmiféle törvényt, amely a környezet- vagy a természetvédelmet érintené. Még egyszer hangsúlyozom: nem egyetértési joguk van, hanem a véleményüket ki kell kérni, és annak összegzése és rendszerezése nélkül törvényalkotásról nem lehet szó. Tehát megjeleni k az érdekérvényesítés, amit persze szélesíteni kell, és komolyan kell venni. Amikor annak idején az FMben államtitkár voltam, feladatom volt a civil szervezetekkel történő érdekegyeztetés. Létrehoztuk az úgynevezett Mezőgazdasági Érdekegyeztető Tanácsot, azt én vezettem, elég kínosak és hosszadalmasak voltak az ülések, mégis minden hónapban meg kellett csinálni, és jelentenem kellett a kormánynak meg a miniszternek, hogy az adott ügyekben a civil szervezetekkel hogy jártunk el. Tehát ha van egy olyan bels ő szabályzata egy minisztériumnak, amely a civil szervezetekkel történő kapcsolattartást rendezi - márpedig majdnem mindegyik minisztériumnak van, sőt az úgynevezett parlamenti kapcsolatok és a civil szervezeti kapcsolatok osztályai is működnek , akkor ez egy megfelelően kanalizált, rendezett és le is szabályozott rend szerint működtethető. (14.40) De tegyük fel, hogy ez nem működik, hogy a civil szervezetnek szüksége van az érdekérvényesítésre, és ebben a törvényben szeretné ezt megvalósítani. Ezt most se m zárja ki semmi. Mert ha én egy civil szervezet vagyok, és üzletszerűen lobbitevékenységet szeretnék folytatni, abban
