Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KÓRÓDI MÁRIA, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója:
3289 vitára bocsátást. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez a törvényjavaslat hosszú évek eredménytelen kísérletezései után végső soron végre itt van, és végre beszélhetünk róla. Alapvetően egyetértünk a törvényjavaslat koncepciój ával, tehát egyetértünk azzal, hogy ez a törvényjavaslat nem mindenféle típusú érdekérvényesítésre, nem mindenféle típusú, a döntéshozást megelőzően befolyást gyakorló tevékenységre vonatkozik, hiszen épp ezt a problémát láttuk akkor, amikor az előző ciklu sban a Fidesz, illetve az akkori igazságügyminiszter, Dávid Ibolya benyújtott egy törvényjavaslatot. Azzal éppen az volt a problémánk, hogy túl széles körben próbálta meg felvállalni az érdekérvényesítés szabályozását, ebből következően sehol nem teremtet t tiszta helyzetet. Ezért az egy nagyon jó és nagyon határozott irányvonal, ami egyetlen területre, azaz az üzletszerű érdekérvényesítésre koncentrál, és ezen a területen mutatja meg, hogy hogyan kell legálisan, átláthatóan, a nyilvánosság számára nyomon k övethetően ezt a tevékenységet folytatni. Éppen ezért én nem tudom elfogadni azt az álláspontot, amit Salamon képviselő úr mondott, hogy itt most a pénz hatalma kerül előtérbe. Nem, sokkal inkább amit Tóbiás képviselő úr mondott, a nyilvánosság hatalma, am i ennek a törvénynek az erejét adja, hiszen ez a regisztrációs rendszer alapvetően egy nyilvános áttekintési lehetőséget ad arról, hogy ki milyen ügyben, mikor, hol, kinél lobbizott, és ez a nyilvánosság számára ellenőrizhető. Mindezzel együtt a mentelmi b izottság ülésén néhány kérdésben magunk is azt szeretnénk javasolni, hogy néhány területet tekintsünk át, és esetleg módosító javaslatok formájában néhány dolgot pontosítsunk. Ilyen kérdés az, hogy valóban a törvényjavaslatban érdemes határozottabban, kara kteresebben tisztázni, hogy milyen szerveknél nem jöhet szóba a lobbizási tevékenység, és milyen típusú ügyek azok, ahol egyáltalán szó sem lehet lobbizásról. Ennek a pontosítása, azt gondolom, módosító indítványokkal megoldható. A bizottságban vitát folyt attunk a kétharmados szabályról a képviselők ügyében, mint ahogy ezt Rubovszky képviselőtársam elmondta. Való igaz, hogy ez egy olyan kérdés, hogy a képviselőkre vonatkozóan lehete olyan törvényi megállapítást hozni a jogállásuk vonatkozásában, ami nem ké tharmaddal történik meg, de az is igaz, hogy az Alkotmánybíróság ebben a kérdésben még a kilencvenes évek elején állást foglalt, és valójában az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy a jelenlegi rendelkezések szerint összeférhetetlenségi ügyet egy kétharmados törvény és azon túlmenően bármely törvény megállapíthat, azaz feles törvény is megállapíthat. Amivel kapcsolatosan szintén vita folyt, de itt azért nagyon közel voltak egymáshoz az álláspontok a mentelmi bizottságban, ez a képviselők felszólalásai során kö vetendő magatartás, és nem az volt a vita tárgya, ahogy miniszter úr megfogalmazta, hogy szükségesnek tartjuke azt, hogy a képviselő nyilvánosságra hozza, hogy ő milyen érdekeltségek alapján tesz meg egyegy felszólalást, mert ezzel egyetértünk. Valójában itt az a kérdés, hogy lehete olyan rendelkezést, ami a Ház konkrét és gyakorlati működésére vonatkozik… - hiszen az az Országgyűlés működésére vonatkozik, ha a képviselő feláll, akkor mit köteles a beszéde során megtenni vagy meg nem tenni, azaz a felszó lalás során a szabályokat a Házszabály rögzíti. Éppen ezért az Európai Parlament házszabályából való kiemelésnek a valódi helye nálunk a Házszabály. Ez akkor is így van, ha tudom, hogy kétharmados törvény miatt a Házszabály módosítására nem igazán egyszerű a helyzet, de valójában az Országgyűlés működésénél mindig nagyon kell arra vigyázni, hogy semmi olyan törvény ne tegyen kötelező rendelkezést az Országgyűlés működésére, ami egyébként nem az Országgyűlés működésére vonatkozó szabályokat határoz meg alapv etően, mert ez valójában egy kicsit összemossa a hatalmi ágak közötti működést. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezért mi inkább azt javasoljuk - elnézést kérek , hogy ezt a kérdést is javasoljuk fölül. Elnézést az időből való kicsúszásért. A mentelmi bizottság szabad demokrata és szocialista frakciójának ajánlása azt tartalmazza, hogy a Ház tárgyalja meg és fogadja el. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)