Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP):
3266 Tehát a többgyermekes családok között is van különbség, és az egy- és kétg yermekes családok között is van különbség, képviselőtársam. Mint ahogy különbség van aközött is, hogy valaki egyedül neveli a két gyermekét, vagy egyedül neveli egy gyermekét, vagy hogy házastársak nevelik az egy vagy a két gyermeket vagy akár a több gyerm eket. Tehát én azt gondolom, hogy azzal a fajta differenciálással, ami elindult a szociális juttatások vonatkozásában, hogy a legrászorultabbak kapják meg a javak többségét, és azok pedig, akik kevésbé rászorultak, kevesebbet kapjanak, én azt gondolom, ige nis jó és helyes úton jár ebben a tekintetben a kormány. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra következik Salamon László, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fi desz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én Béki Gabriella és dr. Vidorné képviselőtársaink felszólalására szeretnék reagálni. Elhangzott azokban ugyanis egy gyakorta hallott téveszme, ami ezen a vitán túlmenően is elő szokott fordulni, nevezetesen, hogy az állam alkalmi beavatkozását a szocializmussal azonosítják. (12.00) Ez, kérem, merőben téves! Az állam jogállami eszközökkel történő alkalmi beavatkozása a piacgazdaság működésébe összeegyeztethető a magántulajdonra épülő piacgazdaság rendjével, és nem is új kel etű dolog ez. Voltaképpen a XIX. század végétől jelentkezik ez az igény, és aztán lesz is erre példa. A szociáldemokrácia célkitűzései is, valamint a keresztényszociális gondolat is célul tűzi ki ezt, és egyiket sem lehet a szocializmussal azonosítani. Úgy hogy ilyesfajta hivatkozást ne tessenek tenni, mert az merőben félrevezető. A szocializmus a piacgazdaságnak egészében történő kiiktatását jelentette. A szocializmus a piac értékmérő szerepe egészének megszüntetését jelentette, és egyben jelentette egy vol untarista, államközpontú elosztási rendszerrel történő helyettesítését. A szocializmus a magántulajdoni rend szisztematikus felszámolását jelentette, nem pedig adott esetben egyegy alkalmi államosítást, amire szerte Nyugaton számos esetben láttunk és láth atunk példát. Nagyon kérem tehát, akár ebben a vitában, akár más vitában is, hogy azt az egyébként elfogadott szerepét az államnak, ami egyébként szerintem korigény is, hogy az állam alkalmilag, társadalmi érdekek érvényesítése szempontjából (Az elnök a cs engő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) beavatkozik a piacgazdaság működésébe jogállami eszközökkel, ezt ne tessenek szocializmusnak minősíteni, mert ez félrevezeti az embereket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönö m szépen, képviselő úr. Kettőperces fölszólalásra következik Vidorné dr. Szabó Györgyi, az MSZP képviselője. Parancsoljon! DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Csak az iménti gondolatomat szeretném röviden befejezni, hogy amikor arról beszélt itt az önök egyik előadója, hogy milyen súlyos örökséget hagy ez a kormány a következő kormányra a nyugdíjasokkal történő megállapodás kapcsán, akkor arra hívnám fel a figyelmet, hogy sokkal inkább azt kellene végiggondolni, vajon miért is v an az, hogy ezzel a kormánnyal köttetett az Idősügyi Tanácsnak ez a megállapodása, hogy ennek a kormánynak az idejében jött el az, hogy átbeszéljék a nyugdíjak belső aránytalanságának a kérdését, és megszülessen egy olyan megállapodás, amit lehetőség szeri nt még az idén törvénybe fogunk foglalni. Sokkal inkább ezen kellene elgondolkodni, hogy akkor miért nem önök tették meg annak idején, mint azon, hogy ezt bizony évekre előre kell programozni, hogy elbírja a gazdaság, hogy ne csak üres ígéret, hanem valóba n megvalósított feladat legyen.
