Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SISÁK IMRE JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3239 Támogatta a bizottság az ellátottak jogvédelmének erősítését, és fontosnak tartja, hogy az országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszer segítségével szabályozottabb és ellenőrzöttebb legyen a szociális intézményrendszer kapacitásainak biztosítása. Mindezekkel együtt a költségvetési bizottság többsége támogatta az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Dá vid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! Most a kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Sisák Imre képviselő úrnak, a bizottság előadójának. SISÁK IMRE JÁNOS , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szó t, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. A költségvetési bizottság ellenzéki képviselői alapvetően azt kérdezték, hogy mennyire szolgálja a szociálisan rászo rult személyek szociális biztonságát az, hogy ebben a parlamenti ciklusban immár negyedszer módosítjuk a szociális törvényt; 2002, 2003, 2004 után újra a napirenden szerepel a szociális törvény módosítása, igaz, korábban az egyes szociális tárgyú törvények , tehát a salátatörvények módosításáról beszélhettünk. A költségvetési bizottság ellenzéki képviselői ezt a véleményüket egyértelműen alá is támasztották, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a szociális törvény jelenlegi tervezett módosítása, valamint a család támogatási törvény már elfogadott módosításai egy olyan korábbi törvénynek a paragrafusait helyezik hatályon kívül, nevezetesen a 2004. évi CXXXVI. törvény paragrafusait, amelyek még hatályba sem léphetett. Azt gondoljuk, hogy ez egyértelműen a jogbiztonsá g ellen ható tényező. Ezen túlmenően a jogalkotási törvény egyértelműen előírja azt, hogy megfelelő hatástanulmányt kell készíteni egy átfogó törvényi módosítás esetén. Ezt követően konkrét kérdéseket is vizsgált - nyílvánvalóan először is pénzügyi szempon tok szerint - a költségvetési bizottság. Nevezetesen, itt a rendszeres szociális segély kérdéskörét is megvizsgáltuk. Itt megállapítható, hogy ellentétben a korábbi szabályozási kérdéskörrel, a 2006. évi költségvetési törvény tervezetében előbb jelenik meg egy bizonyos forrás, mint ahogy ehhez a szakmai jogszabályokat, a szakmai törvényt módosítottuk volna. Ez nem szerencsés, úgy gondolom, a szociális törvény módosításának jóval korábban kellett volna a parlament előtt szerepelnie. A bizottság kisebbségi vé leményében egyértelműen az fogalmazódott meg, hogy a szociális törvény 37/E. §ának a hatályba léptetése egyértelműen a munkavállalás ellen hat, nem segíti a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek munkába történő elhelyezkedését. Kifogásolta a bizottság kisebbségi véleménye azt is, hogy a közhasznú foglalkoztatásban és közcélú munkában részt vevő személyek nem kapják a 37/E. § (3) bekezdésében meghatározott kedvezményeket, magyarán, az elhelyezkedésüket követő három hónapban az 50 százalékos ren dszeres szociális segélyt, illetve további három hónapon keresztül a 25 százalékos kiegészítő támogatást. Itt elhangzott az a vélemény, hogy az állam nem kívánja kétszer finanszírozni, kétszer támogatni az ellátásban részesülő személyt. Azt gondolom, hogy ezt az álláspontunkat mindenképpen felül kellene vizsgálni. Ami komolyabb vitát váltott ki, az a közgyógyellátási igazolvány kérdésköre és a közgyógyellátásra való jogosultság. El kell ismerni, hogy egyértelműen pozitív változás az, hogy az egyéni gyógysze rkeret, amely 12 ezer forintig terjedhet havonta, nemcsak a korábbi 700as gyógyszerlistáról biztosítja a gyógyulni szándékozó beteg ember számára a szükséges gyógyszereket, hanem azt ténylegesen a betegsége alapján írja föl az orvos. Ugyanakkor azt gondol juk, az önkormányzatoknak egyértelműen komoly terhet jelent az, hogy a havi gyógyszerkeret 40 százalékát kötelesek megtéríteni az Egészségbiztosítási Pénztár számára. Jelen pillanatban, ha az önkormányzat méltányossági alapon közgyógyellátási igazolványt á llapított meg egy ellátott részére, akkor a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 75 százalékát kellett átutalni három napon belül az
