Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 15 (266. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz):
3160 megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , ha esetleg elolvassa. Ne mondja azt, hogy itt célok vannak és biztonság van! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Steinerné Vasvári Éva képviselő asszonynak, Fidesz. STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Kép viselőtársak! Én a Fideszfrakció szociális munkacsoportjának módosító csomagja mellett szeretném folytatni az érvelést. Az igazságosnak és bátornak mondott 2006os költségvetés egy igazságtalan és szociálisan érzéketlen szociálpolitikai fejezetet tartalma z véleményünk szerint, mert ezen költségvetés nagy vesztese a gyermekvédelem, a családpolitika és a szociálpolitika összessége. Különösen annak a fényében szomorú ez a helyzet, hogy már az Európai Unió tagjaként, a 2006os szociálpolitikai törekvéseknek kö zelíteni kellene az uniós normákhoz és az uniós formákhoz. Ehelyett sokszor azt látjuk, hogy az eddigi jól működő rendszereket a kormány a 2006os költségvetési normatívákon keresztül a működőképesség határára sodorja, sokszor teljesen ellehetetleníti. Nin cs rá pénz, szűkösek a források - hangzik az indok. Ezt akár még el is hihetnénk, ha nem látnánk ugyanakkor, hogy sokszor oda is pénzt juttatnak, ahová semmi nem indokolja. Mert hogyan van az, hogy nagy propagandával folyó beharangozás után gyermekgondozás i segélyt adunk annak az anyának, aki teljes munkaidőben dolgozik, és gyermekét a bölcsődében látják el? Ilyen gazdagok vagyunk? Nem, szegény a költségvetés - szól ismét a válasz. Nosza, elvonnak a bölcsődei ellátás normatívájától 10 százalékot, ugyanakkor a dolgozó, gyermekét bölcsődével gondoztató anyának gondozási segélyt biztosítanak. Aki ezt a szociálpolitikai filozófiát megérti, az közgazdasági Nobeldíj várományosa lehet, de mi ezt nem tudjuk támogatni. Igaz, emelik a családi pótlékot. Ez helyes, sok an örülnek is neki, mindaddig, amíg rá nem jönnek, hogy nem az eddigi ellátások mellett, hanem ahelyett. Megszűnik a 13. havi családi pótlék, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek utáni adókedvezmény. Mindaz, amihez a családok eddig hozzájutot tak. Most mire utánaszámolnak, hogy mit kapnak és mit veszítenek el, az öröm sok családnál ürömbe csap át, mert vesztesei lesznek az átalakításnak. Ez pedig egy csökkenő lélekszámú országban nagyon rossz üzenet. Ki fog merni gyermeket vállalni, ha azt látj a, hogy egyik napról a másikra megváltoznak az ellátási formák és összegek? A 2006os költségvetés egyik legszomorúbb ténye, hogy az intézményi ellátórendszer is jelentősen sérül. 2006ban a szociális és gyermekvédelmi fejlesztési források 30 százaléka elv onásra kerül. Mára ez a forrás a 2002es szint 60 százaléka alá süllyed. A polgári kormány által beindult programok, melyre méltán lehetünk büszkék, hiszen közelítették intézményrendszerünket az uniós normákhoz, most leállnak vagy megtorpannak. Például a s zociális alap- és szakellátás fejlesztési előirányzatát a 2002es 1 milliárd forintról 2006ban mindössze 540 millióra tervezték. Ez 50 százalékos csökkenés. A gyermekjóléti alap- és szakellátás fejlesztése, a már önök által 2003ban meghatározott 812 mill ió forintról 2006ra mindösszesen 285 millió forintra csökken. A hajléktalanellátás fejlesztése 2006ban 600 millió forintot kap ugyan, de az utóbbi évek elvonása miatt ez is csak szinten tartásra elég, jelentős fejlesztésre nem. Ugyanakkor szomorú tény, a hogy Firtl képviselőtársam is említette, hogy az önkormányzati szférában a szociális intézményeink 60 százalékának csak ideiglenes működési engedélye van, nincs végleges, mert nem felel meg az előírásoknak. Különösen igaz ez az idősellátás területén, akkor , amikor idősödő nemzet vagyunk. Ez nem helyes irány, kár volt leállítani a polgári kormány által öt éve indított és tíz évre tervezett önkormányzati és egyházi intézmények felújítását szolgáló programot, mert így az intézmények végleges működési engedélyé nek megszerzése a távoli jövő ködébe vész. Ez akkor is szomorú tény, ha most okként azt akarják
