Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz):
3052 támogatásáról is nehéz lenne az írással f oglalkozó emberek nélkül dönteni. Tehát ez a szabály finomítható, ez ügyben is nyújtottam be módosító javaslatot. Még egy terület van, ahol érdemes megfontolni változtatást. Itt is szóba került ez az ügy, ez a ténylegesen létező miniszteri keret ügye. Itt most nem akarok a kormányok közötti különbségek ügyébe belemenni, de tény az, hogy a miniszter rendelkezésére ma 25 százalék áll, aminek mindenféle előnye van. Végül is állami jellegű forrásból osztják el a pénzt valamilyen módon; minden kormánynak, ha nem is azonos módon, létezik állami jellegű kultúrpolitikája, a miniszter lehetősége, hogy ezt az állami kultúrpolitikát a miniszteri kereten keresztül is megpróbálja megjeleníteni; ugyanakkor olyan felelősséget ró a miniszterre, ami szerintem indokolatlan. É pp a minap hallottam a rádióban egy olyan műsort, amelyben úgy beszéltek erről a 25 százalékos keretről, mintha ez mindennek a finanszírozására alkalmas lenne. Magyarul: szerencsésebbnek látnánk, legalábbis az SZDSZfrakció a jelenlegi helyzetben, hogy ha van egy jól strukturált intézményrendszer szakkuratóriumokkal, a szakma által delegált képviselőkkel, akkor a pénznek még nagyobb hányadát ezen a rendszeren keresztül kellene véleményünk szerint elosztani, és így benyújtunk egy olyan módosító javaslatot is , amely 25 százalékról 10 százalékra vinné le a miniszteri keretet. Az eredeti céloknak megfelelően tényleg azt a lehetőséget meghagyva, hogy korrekciókat a miniszter végrehajtson, de ne ő határozza meg, legalábbis ne ő dominálja ennek a pénznek, a Nemzeti Kulturális Alap pénzeinek az elosztását. Ebben nyilván lesznek érdemi viták, és jogos ellenérvek is felhozhatóak, ismerve azonban a helyzetet, ezt a 10 százalékot a jelen körülmények között megvalósíthatónak és szerencsésnek gondolnám. Összefoglalva: tehá t helyes a javaslat, hogy alapprogramból alappá alakul át az intézmény. Nem helyes a javaslatnak az a része, amelyről beszéltem, amely a miniszter kezébe tenné le a szakmai érdekképviseletek jelöltjei közüli kiválasztást, ezt meg kell hagyni a szakmák kezé ben. Figyelembe kell venni, hogy a miniszternek van delegálási lehetősége, és nem marad képviselet nélkül a kuratóriumokban. Erre építve lehet az összeférhetetlenségi szabályokat enyhíteni, hiszen feltételezhető, hogy a miniszter által delegáltak a kuratór iumokban képesek az esetleges szakmai összefonódások hátrányait felügyelni és kiküszöbölni. Végül, de nem utolsósorban lehet változtatni, a három évvel ezelőttiekhez képest tovább szűkítve a miniszteri keretet, és még többet bízni a kuratóriumokra. Mindeze k ismeretében és remélve a módosítások elfogadását, a javaslatot támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre Halász Jánosé a szó. HALÁSZ JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tiszt elt Ház! Szó esett itt arról kormánypárti képviselők részéről, hogy a Nemzeti Kulturális Alap, illetve alapprogram kapcsán a bajok 1999ben kezdődtek, amikor alapból alapprogrammá vált. Ez a helyzet azért nem ilyen egyszerű, képviselőtársaim. Azért sem ily en egyszerű, mert az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy alapszerűen működött 1999 után is ez az egész ügy alapprogramként, ráadásul minden évben, 1999től egészen 2004ig gyakorlatilag az összes tervezett kulturális járulék befolyt, az alapprogram hoz került és elosztásra kerülhetett. Az első év, amikor pénzügyi problémák jelentkeztek amiatt, hogy alapprogrammá vált ez az egész ügy, ez 2004ben volt, akkor már önök kormányoztak. Ezt ne hallgassák el, kérem szépen! Abban az évben, 2004ben történt me g az, hogy csak valamivel több mint 80 százaléka folyt be a tervezett összegnek. Több mint 1 milliárd forint, ahogyan a kimutatások mondják, ennyivel kevesebb járulék folyt be a tervezettnél az alapprogramhoz. Ez 2004ben volt. 2005, az idei az az év, amik or olyan maradványképzési kötelezettséget rónak az alapprogramra, éppen önök, az önök minisztere, aki beterjeszt most egy javaslatot, hogy ez legyen alap, és ne lehessen hozzányúlni, olyan
