Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - MÉCS IMRE, az informatikai és távközlési bizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP):
3039 Megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, az informatikai bizottság előadójának. MÉCS IMRE , az informatikai és távközlési bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az informatikai bizottság a mai napon tá rgyalta a T/17968. számú törvényjavaslatot a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról. A bizottság meghallgatta a kormány képviselőjét, kérdéseket tett fel az anyagra vonatkozóan, és végül 5 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. A bizottság tagjai - az ellenzéki képviselők is - kifejtették, hogy mennyire időszerű és fontos ennek a törvényjavaslatnak a megszületése, amit a biz ottság már régóta várt, és felhívták a figyelmet arra, hogy fokozottan kell a hitelességgel és az elektronikus hitelesítési eljárásokkal foglalkozni. Az ellenzék amellett, hogy fontosnak tartotta a törvényjavaslat megszületését, éppen a hitelességgel kapcs olatos kérdések - szerintük - kidolgozatlansága miatt tartózkodott a szavazásnál. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Most az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalások következnek. Balogh Miklósnak adom meg a szót. DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi törvény módosításáról szóló T/17968. számú törvényjavaslat tárgyalása jó célt szolgál. A cél az elek tronikus ügyintézés lehetőségének megalapozása. Alapkövetelmény a hagyományos papíralapú és az elektronikus iratok kezelésére egyaránt alkalmas szabályozás megteremtése, az európai uniós gyakorlathoz illeszkedő elektronikus levéltár kialakítása. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a vezetője felelősségi jogkörébe tartozik, de túlmutat az ő hatáskörén. A Miniszterelnöki Hivatal irányítása alatt a közigazgatási szervek egységes iratkezelési szabályozása megnevezésű projektben a MeH, a NKÖM, a Belügy minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium képviselőinek részvételével dolgozták ki a módosítást, amit kormányhatározat ír elő. Az érintett miniszterek saját felelősségi körükben dolgo zták ki az iratkezelés egységességéhez szükséges jogszabályokat. A KEIRprojekt keretében került sor erre. Fő elemei: a levéltári törvény felhatalmazása alapján az iratkezelés szakmai irányítása Magyarországon első ízben jelenne meg önálló kormányzati fela datként. Lesz tehát gazdája az iratkezelésnek. Eddig a közlevéltárak kényszerültek a feladatellátásra, amihez sem feltételekkel, sem megfelelő felkészültséggel nem rendelkeztek. A kormányhatározat célja, hogy a szolgáltató közigazgatás fejlesztéséhez szüks éges környezetet biztosítsa. Ennek elengedhetetlen része egy egységes követelményeken alapuló iratkezelési szabályozás, amely lefedi mind a hagyományos papíralapú, mind az elektronikus iratkezelés teljes folyamatát. Az elektronikus iratkezelés egyre bővülő köre szükségszerűen felveti a szabványosítás igényét, ami azt jelenti, hogy az iratkezelési technikák és folyamatok az egységesítés felé haladnak. A KEIRprojekt részeként értelmezhető javaslat tartalmazza azokat a törvényi felhatalmazásokat, amelyek több , az iratkezelés tárgykörébe tartozó kormányrendelet és miniszteri rendelet kibocsátását teszik lehetővé; jelesül például az iratkezelés általános követelményeit meghatározó tervezett kormányrendelet vagy az iratkezelési szoftverekkel és az elektronikus ir atok levéltárba adásával és tárolásával szemben támasztott követelményeket megállapító leendő miniszteri rendelet. Azért fontos a levéltári törvény módosítása, mert alapvető célkitűzése a szolgáltató, ügyfélbarát közigazgatás kialakítása, a követhető, haté kony és gyors ügyintézés. Az intézkedésben is egységesebb és szigorúbb követelmények meghatározása és érvényesítése szükséges. Az egységesített, szabványosított követelmények a fegyelmezett és szakszerű iratkezelési gyakorlatot
