Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - KOCSIS RÓBERT (Fidesz):
3034 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én egyetértek TataiTóth András képviselőtársammal, egy félmondat kivételével. Mivel az elmúlt évtizedben egyre gyakr abban, az elmúlt esztendőben pedig nagyon sűrűn hallom ezt a kifejezést, hogy igényesebb szakmát - minden szakma egyenrangú, azt jól kell művelni, igényesen kell művelni. Tehát nincs igényesebb szakma, ne rangsoroljunk, mert a pedagógus TataiTóth András i s tudja, milyen rossz következményekkel járhat ez. Vélem azt, hogy ez csak egy nyelvbotlás volt, de jó volna, ha szótárunkból távol tartanánk ezt a kifejezést. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : TataiTóth András! TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Elfogadom Lezsák képviselő úr kritikáját. Elméletigényesebbre gondoltam, pontatlanul fejeztem ki magam. Köszönöm szépen a figyelmeztetést. ELNÖK (Harrach Péter) : Kocsis Róbertnek adom meg a szót. KOCSIS RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tis ztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány megint egy salátatörvényt hozott a tisztelt Ház elé, ezúttal az oktatással kapcsolatban. Megtanultuk, hogy erre a formára akkor van szükség, ha valamit szeretnének elleplezni, ha nem a tisztánlátás a cél. Pedig a kor mányprogram kiszámítható viszonyokat ígért az oktatás számára is, ám szinte nem telik el év, hogy valamit ne módosítanának. (23.50) Sok módosítás és a mostani salátatörvény láttán az az érzésem, hogy a tárca jogszabályelőkészítő munkáját kapkodá s, az átgondolatlanság, a rossz szakmai színvonal és a rossz értelemben vett politikai célok uralkodása jellemzi. A törvénymódosítás a szakképzési törvényt is módosítja, és ebben előírja a 915 fős szakmai tanácsadó testület létrehozását. Adnak pénzt az is koláknak az ezzel járó költségekre, vagy csak adnak egy újabb feladatot az intézményeknek, hogy gazdálkodják ki, ahogy tudják? Az első a 20. §, ez a felzárkóztató oktatást tervezi átalakítani. A paragrafust folyamatosan alakítják, faragják, de a mostani te ljesen abszurd, mert miért emelik ki az alapfokú oktatásból azt a 15 évest, aki 16 éves koráig még el tudná végezni az általános iskolát, és miért teszik át a felzárkóztató oktatási rendszerbe? A felzárkóztató oktatási rendszer nem elsődleges, hanem másodl agos haladási irány. Idetartozik a 27. § is, mert itt egy lehetetlen dolgot akarnak bevezetni, azokat a diákokat, akik 16 éves korukig nem végzik el a hat általánost, kiemelik, és be akarják helyezni a felnőttképzésbe. De miért? Azért, mert ezek szerint ön ök az ilyen gyerekeket, akik bármilyen okból is kerültek ilyen helyzetbe, nem akarják még véletlenül sem felzárkóztatni egy alapműveltségi szintre. Mi az üzenete ennek? Gondoljunk bele! Elküldik, bocsánat előre is a kifejezésért, azt mondják neki, sose fog od megtanulni, és ne is melegedjél itt tovább. Menj dolgozni inkább, és tanulj a felnőttképzésben valami szakmát! Így kell lennie ennek a XXI. században is? A 25. § csökkenti az esélyegyenlőséget a továbbtanulásban. Ennek elfogadásával előfordulhat, hogy a gyerek bekerül egy többcélú képzésioktatási intézménybe elsősként, pedig nem olyan jó képességű, ám mivel ott kezdte el az iskolát, ott is fejezi be, ott is érettségizik mindenféle felvételi nélkül. Mivel ott marad, lehetséges, hogy elveszi egy másik, jo bb képességű gyerektől a helyet. Szerintem ez egy igazságtalan módosítás, és nem tükröz semmiféle szakmai érvet.
