Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulásról és a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részl... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz):
3015 képviselőjével jegyzek, és az egyik módosító indítványt pedig Fodor Gábor és Pap János képviselő úrral egyetemben adtuk be. Az országgyűlési határozattervezet első része arra irányul, hogy a ’96. évi LXVI. törvény 7. §ána k (2) bekezdése alapján elvi hozzájárulást kér a kormány a Bátaapátiban megépítendő kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését szolgáló létesítmény munkálatainak megkezdéséhez. Ezzel a dologgal az a gond, hogy először is az Állami Számvev őszék megállapításai szerint nincs ebben a törvényben az specifikálva, pontosan meghatározva, hogy mit jelent az előzetes munkálat, és ilyenformán az elvi engedély mihez is kellene valójában. A második gond az, hogy a birtokomban lévő levél tanúsága szerin t, amelyet a Paksi Atomerőmű egyik előző igazgatója írt alá, 2008ig a Paksi Atomerőmű területén a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése megoldott. Először is tisztázzuk azt leginkább a hallgatók számára, mert képviselőtársaim bizonyá ra mind tudják, hogy kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékoknak például a munkaruhákat kell tekinteni, amelyeket a szerelők bent használnak azokban a terekben, ahol a radioaktív bomlás következményeképpen még mind ők, mind a rajtuk lévő ruha bizony os sugárdózist kap. De ugyanebbe a kategóriába tartoznak különböző folyadékok, különböző szerelvények, különböző eszközök. Ebből évente mindösszesen 300400 tonnányi mennyiség keletkezik a Paksi Atomerőműben. Ha ezt tíz évre beszorzom, és azt mondom, hogy 2006 és 2016 között minden évben, mondjuk, 400 tonna keletkezik, tíz évre nézve ez 4 ezer tonna. Ehhez képest a Bátaapátiban megépítendő - és Tóth Istvánnak teljesen igaza van, de mégis engedjék meg, hogy pongyola, tehát nem szakmai kifejezést használjak - atomtemető kapacitása 1618 ezer tonna lenne. Az egyik oldalon van 4 ezer tonna, a másik oldalon 18 ezer tonna. Fölmerül a kérdés, hogy ha a Paksi Atomerőmű területén - hiszen most is biztonságosan tárolják a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéko kat - 2008ig megoldható, valamint a vezérigazgató úr levele szerint 2008 és 2016 között, tehát az élettartam végéig újabb 10 milliárd forintért az a tározó, amely ma is funkcionál, ma is létezik, ma is üzemel, ma is befogadja a hulladékokat, meghosszabbít ható, akkor miért kell közel 60 milliárd forintért Bátaapáti térségében 300 méter mélyen egy gránittömbben 1618 ezer tonna kapacitással kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéklerakót létesíteni. (22.30) A feltett kérdésemre igyekszem választ adni a következőképpen. Egy: azt merészelem állítani, anélkül, hogy be tudnám bizonyítani - s ha bárki beperel, bárki, akkor azt fogom mondani a bíróságon, hogy nem tudom alátámasztani azt, amit állítok, tehát innentől kezdve ebben a pillanatban jeleztem , hogy 60 milliárdból 10 százalékot ellopni több, mint 10 milliárdból 10 százalékot ellopni mindenfajta alvállalkozókon és mindenfajta pénzügyi machinációkon keresztül, még úgy is, hogy a műszaki tartalomra odaírják, hogy ezt és ezt ennyiért és ennyiért megcsinál ták. Ez az első válaszom. A másik válaszom az, hogy nyilvánvalóan összekapcsolják az élettartamhosszabbítással, mert az onnan kikerülő szerelvényeket, acélszerkezeteket kell elhelyezni, ehhez kell a nagy tárolókapacitás. A harmadik válaszom pedig az: fölm erül a gyanú - és ezt aztán végképp csak gyanúként merészelem megfogalmazni , hogy ha létesül egy ilyen kapacitás, akkor nemcsak Paks területéről, hanem máshonnan is, esetleg az Európai Unió más országaiból - hiszen az áruk és a hulladékok szabad áramlásá nak az Európai Unión belül semmi nem szab korlátot nyilvánvalóan - innentől kezdve ide lehet hordani a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat. Ehhez képest az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke voltam akkor, amikor Horváth Ferenc geológusprofesszor, geofizikus, az ELTE tanszékvezetője bejelentette, hogy Bátaapátiban a gránittömb alkalmatlan a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére, méghozzá azért, tisztelt hölgyeim és uraim, mert töredezett. Márpedig a Nemze tközi Atomenergia Ügynökség specifikációja szerint olyan helyre 600 év időtartamra ilyen hulladékot lerakni nem lehet.
