Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulásról és a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részl... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
3011 Teljesen egyetértek, hogy itt nem politikai hovatartozás, nem politikai pártok sodorvonala mentén fognak a vélemények megoszlani, azzal is egyetértek, hogy a magyar parlament nagy többséggel fogja ezt az előttünk lévő indí tványt jóváhagyni és elfogadni, és azt is feltételezem, hogy a parlamenti képviselőink többsége hozzám hasonlóan nem rajongója, nem szerelmese, nem feltétel nélküli imádója az atomenergia, nukleáris energia használatának. Ha ez a három feltételezés igaz, a kkor ebből valami következik. Szerintem az következik, hogy ezek a képviselők - hozzám hasonlóan - nem szeretni akarják a nukleáris energiát, hanem úgy gondolkodnak, hogy nem tudunk nélküle jelen pillanatban más használható, valós alternatívát nyújtani mag unknak, Magyarország tízmillió lakosának. Azt hiszem, hogy Illés képviselő úr erős túlzásokba esett egyes állításait illetően, és én most ezekre szeretnék röviden reflektálni. Igaz, és ismét egyetértenénk, hogy helyes megközelítés, hogy diverzifikálni kell ene az energiabeszerzési forrásainkat - itt most nem erről van szó , az energiaelőállítási lehetőségeinket is. Ez igaz, de nem a nulláról indulunk, nem most kell eldöntenünk, hogy sok kisebb erőműből állítsuk elő az ország szükséges energiamennyiségét, a fogyasztáshoz szükséges energiát, hanem van egy adott helyzetünk. Ezt az adott helyzetet alapvetően alaperőművek, köztük a Paksi Atomerőmű határozza meg. Egyszerűen képtelenség azt állítani, hogy most egy voluntarista döntéssel diverzifikálunk, mégpedig ú gy, hogy a meglévő nagy erőművet bezárjuk, és helyette ezer kicsi más, akármilyen forrást fogunk biztosítani. Ez egyszerűen nem komoly, ezt nem lehet komolyan venni. (22.10) Szélerőmű. Tudom, hogy ez Illés képviselő úr kedvenc területe, és én is szimpatizá lok vele egy bizonyos határig. Addig a határig, amíg a dolognak értelme van. Számos vizsgálat készült, hogy az egyébként sajnálatosan nagyon rigid magyar energiarendszer mennyi szélerőműkapacitást tudna befogadni. Tudjuk mindannyian: az eredmény 200 megaw att. Ha efölött létesítünk szélerőműveket, akkor melléjük tartalékkapacitásokat kell létrehozni, arra az időre, amikor szélcsend van. Ezeket a tartalékkapacitásokat mivel fogjuk előállítani? Valószínűleg fosszilis energiával. Tehát az egész, egy pillanat a latt összeomlik az a kép, hogy nekünk milyen határtalan lehetőségünk van környezetbarát megújuló energiát hasznosítani. Sajnos, és ezzel szembe kell néznünk, Magyarország ugyanolyan hátrányos adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások tekintetébe n, mint a fosszilis energiaforrások tekintetében. Ezt nagyon nehéz megérteni és megemészteni, és ezzel nagyon nehéz megbarátkozni, de sajnálatos módon ez így van. Múltkor nagyon sokat beszéltünk a szélenergiáról. Nem akarok erre visszatérni, de azon túl, a mit most mondtam a tartalékképzésről, nehéz nem észrevenni - Németország példája hangzott el. Németországban a szélkerekek boomja elért egy bizonyos zenitet, itt befejeződött. Németországban az ott felfutott ipar próbálja elhelyezni a kapacitásait külföldr e, például Magyarországra. Nem igaz, hogy nem vesszük észre: emögött a felhajtóerő, hogy itt most olyan hirtelen nagy divatja lett a szélkerekeknek, sokkal inkább, mint azt a lehetőségeink megengednénk, azzal is összefüggésben van, hogy Németországban kife le mennek ebből az időszakból. Tisztelt Képviselőtársam! Az a helyzet, hogy valóban vannak országok, ahol meg tudják oldani atomerőmű nélkül. Ezek a boldog országok, szerencsés országok, én is ezt mondom. Ausztriára hivatkozott. Nem igaz, hogy nem tudjuk m indannyian: Ausztria az energiaszükséglete közel 60 százalékát vízi energiából fedezi. Bár lenne Magyarországon erre lehetőség! De hát nincs, ugye, jól tudjuk, nincs erre lehetőségünk. Azt is tudjuk, hogy a nukleáris energia szerepe értékelődik, majd átért ékelődik a világban, mert valóban volt egy nagy mozgalom a nukleáris energia ellen, és én nem is mondom, hogy ez megalapozatlan volt, mert Csernobil és a Three Miles Islandi baleset jogos félelmeket keltett az emberekben, ezért kialakult egy népmozgalom a nukleáris energia ellen. Igaz, ahol meg tudták oldani, igyekeztek meglenni anélkül; de számos példát, ellenpéldát tudok arra mondani, hogy megfordult a trend. A távolkeleti országok eleve hallani sem akartak nukleáris
