Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - Márton Attila (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Szándékosan állít-e mindig mást Kóka János, avagy újabb bizonyíték arra, hogy hogyan akarja támogatni az adófizetők pénzéből a milliárdos külföldi befektetőket?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
2935 ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az interpellációra Dióssy Gábor gazdasági és közlekedési államtitkár úr válaszol. Parancsoljon! DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Gondolom, hogy mivel ön nem tagja a területfejlesztési bizottságnak, ezért nincsenek pontos információi az ott elhangzottakkal kapc solatban. Említette is, hogy a sajtó hozta címoldalon az ott elhangzottakat. Ha ön ebből tájékozódott, akkor segítséget szeretnék önnek nyújtani, elmondanám, hogy szó szerint mi hangzott el, miniszter úr mit mondott ezen a területfejlesztési bizottsági meg beszélésen. “Azt hiszem - mondja miniszter úr , ahogyan Ferihegy elkel, azonnal neki kell állnunk ennek a fejlesztésnek, szerintem két éven belül megcsinálható. A vasútnál másfél hónappal ezelőtt kiadtam az utasítást, hogy erre év végéig üzleti terv álljo n össze, és kezdjük meg a fejlesztéseket.” Tehát másfél hónappal a területfejlesztési bizottsági megbeszélés előtt - mondja miniszter úr - kiadta az utasítást. Ezenkívül utalt miniszter úr arra is, hogy a gyorsforgalmi utat is természetesen bővíteni kellen e, amelyet fővárosi, állami és magánbefektetői együttműködésben képzelünk el. Én úgy gondolom, hogy a fejlesztés indokoltságát képviselő úr sem kérdőjelezi meg. Hazánk ugyanis egyre inkább vonzó idegenforgalmi és befektetési célponttá válik, egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk a turisták, a működő tőke beáramlásáról szóló számokat pedig önök is ismerik, a működő tőke beáramlása Magyarországon a legnagyobb a térségben. Mindez természetesen az ország logisztikai szempontból kedvező elhelyezkedésének is kös zönhető. Az ország iránti növekvő érdeklődés a Ferihegyi repülőtér forgalmában is megmutatkozik, hiszen 2003 óta mintegy másfélszeres utasforgalomnövekedés következett be. Ugyanakkor a hazánkba érkező látogatók, üzletemberek azzal szembesülnek, hogy eljut ásuk a városközpontba sajnos ma messze nem európai színvonalon valósulhat meg. Mivel a repülőtér és a város között jelenleg csak közúti összeköttetés van, ha a gyorsforgalmi és az ahhoz csatlakozó utakon bármilyen baleset vagy dugó alakul ki vagy útlezárás , ez szinte megbénítja a repülőtér és a közút kapcsolatát. Mindez a légi utasokért folytatott versenyben komoly hátrányhoz és végső soron Ferihegy jelentőségének csökkenéséhez is vezethet. Éppen ezért a közutak tehermentesítésére mielőbb egy olyan közleked ési rendszert kell kiépíteni a városközpont és Ferihegy között, amely alkalmas a folyamatosan növekvő utasforgalom jelentős részének gyors, biztonságos, gazdaságos és környezetkímélő lebonyolítására. Véleményünk szerint ezzel nem kellene 2010ig várni, han em már a közeli években meg kellene valósítani a közvetlen kötöttpályás kapcsolatot a belváros és a repülőtér között. Bővíteni kell a jelenlegi gyorsforgalmi út kapacitását is. Ezeket a lépéseket indokolt a repülőtér új üzemeltetőjének bevonásával és vele egyeztetetten megtenni. Gondolom, képviselő úr sem gondolja azt, hogy ha van egy új üzemeltetője a repülőtérnek, akkor az ő bevonásán kívül majd mi kitaláljuk, hogy mi lenne a jó, és egyeztetés nélkül fogjuk kialakítani ezt a kapcsolatot. Szakmailag indoko lhatatlan lenne bármilyen ilyen lépés. A repülőtérhez kapcsolódó utasforgalom lebonyolításának javítására egyébként az utóbbi évtizedben több elgondolás is született. Felmerült a metró vonalának meghosszabbítása is, de műszakigazdasági vizsgálatok alapján egy gyorsvasúti kapcsolat létesítése került egyértelműen előtérbe. (15.50) A gyorsvasút terve maga sem újdonság, már évekkel ezelőtt készültek tervek, elemző vizsg álatok. Ezek alapján akkor is egyértelművé vált, hogy kizárólag költségvetési forrásból nem valósítható meg a beruházás. Most sincs ilyen szándékunk, és ezt a miniszter úr sem állította. Mi az adófizetők pénzével gazdálkodva úgy gondoljuk, hogy ezt a beruházást, ahogy említettem, közös, magánbefektetői és