Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés, valamint a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RÁKOS TIBOR (Fidesz):
2874 kormánypárti képviselő asszonyra hivatkozom , amikor még aktív korú emberek átkerültek a szociális ágazat gondoskodásába rokkantnyugdíjasként 5055 éves korban, egyébként teljesen jogosan, mert az egészségi állapotuk megromlott, és ezek az emberek nem fognak tudni újra dolgozni. Ugyanis ígértek támogatást a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatóknak, de ma már tudják ezek a szervezetek, hogy be lettek csapva, és nem azt tekintik bázisévnek, mint amit ígértek nekik, hanem e gy eggyel későbbi évet, és így jelentősen csökken a foglalkoztatható megváltozott munkaképességűek száma a következő évben, holott nagyon kéne figyelni rájuk, mert nagyon sokan vannak. (15.10) Főleg, ha mellétesszük azt - és rettentő érdekes olyan aspektus ban vizsgálni ezt a témát, a vasútról beszéltünk a tegnapi nap folyamán, a mezőgazdaságról beszéltünk a tegnapi nap folyamán , hogy miként alakul a vidéki emberek sorsa. Jómagam egy olyan kis faluban lakom, ahol az emberek jelentős része a vasútnál dolgoz ik, de inkább dolgozott, mert a vasútnál rettentő egyszerűen megoldották a foglalkoztatást: a kistelepülésen nem áll meg a vonat, ettől a pillanattól kezdve nem tud bemenni a munkahelyére egyébként a foglalkoztatója által működtetett közlekedési eszközön, elveszíti a munkahelyét, és nincs helyette más lehetőség. A mezőgazdaságból élők számára 2004 óta igénybe lehetne venni a gazdák korai nyugdíjazását, és ez nem történik meg. Az 55. életévüket betöltött gazdálkodónak, aki abbahagyja a tevékenységet, és átad ja a vállalkozását másnak, aki kötelezettséget vállal annak a folytatására, az Európai Unió által kiegészített nyugdíjat lehetne fizetni, lehetne igénybe venni, és ez a pénz a magyar vidékre érkezne meg, ott javítaná a vásárlóerőt, ott csökkentené a munkan élküliséget, mert az ily módon nyugdíjba ment helyébe fiatal lépne. Ezt sem teszik lehetővé. Ettől a pillanattól kezdve rá kell jönnünk, milyen vidéken halmozottan hátrányos helyzetben élni, kistelepülésen, de akár még vidéki kisvárosban is. Bármennyire is érdekes, ez nemcsak egy ezer főt el nem érő kis falura igaz, ez igaz egy ötezres, egy nyolcezres, akár egy tízezer fölötti településre is, ha földrajzilag nem olyan szerencsés helyzetben van, mint esetleg mások. Nos, dióhéjban: a vidéki ember várja, hogy legyen munkahely, legyen munkahely, legyen munkahely; várja, hogy a kormány ne csak beszéljen az elszalasztott lehetőségekről, hanem cselekedjen is annak érdekében, hogy az 55 éves gazda elmehessen nyugdíjba, hogy a helyébe lépő fiatal megkaphassa azokat a többlettámogatásokat, amelyeket egyébként Magyarországon kívül talán az Európai Unióban mindenhol megadnak számukra. Ha ezek az alapvető tételek megvalósulnak, és odafigyelünk azokra az emberekre, akik az elmúlt évtizedekben nagyon rossz életkörülmények k özött élték le, dolgozták le az életüket, és megváltozott munkaképességűek, és nem elvonjuk, nem közgazdasági trükköt hajtunk végre azzal, hogy mennyit állítanak elő, mennyi az erre fordított állami pénz, mennyi a visszafizetett adó, mennyi a visszaszedett járulék, és a végén kiderül, hogy nullszaldós az államnak ez az egész történet, és még ebből is el akarnak vonni - akkor talán lesz a magyar vidék számára szebb jövő, de úgy tűnik, a jelenlegi kormány ennek a megvalósítására sajnos nem képes. Köszönöm, ho gy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Rákos Tibor képviselő úr a következő felszólaló. DR. RÁKOS TIBOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszter Úr! A jelentés három fő részből t evődik össze, ahogyan a miniszter úr is említette. Egyrészről egy helyzetképet próbál felvázolni a munkaerőpiacról, igyekszik a tizenöt év történéseit összefoglalni, azokat az eseményeket sorrendbe állítani és értelmezni, megpróbál okokozati összefüggések et keresni bizonyos események között, és ebből tapasztalatokat leszűrni.
